Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

48. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1261 szony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek (gyermekek) után a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezései szerint megfizetni. E kötelezettség a házastársakat egyetemlegesen terheli." Végül a .2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 20. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy: „A megelőlegezett kedvezmény megfizetése a határidő lejártát követő napon esedékes és azt általában harminc napon belül — egy összegben — kell a bérbeadó részére megfizetni." A gyakorlatban ismételten előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőiben nem született ugyan meg, azonban a*feleség a határidő lejártakor már teherben volt és a gyermek — a határidő lejártát követő egy-két hónapon belül — megszületett. Rendkívül méltánytalan és a jogalkotó szándékával ellentétes volna olyan álláspont kialakítása, mely szerint a fiatal házaspárt ilyen esetekben arra kell kötelezni, hogy a megelőlegezett kedvezménynek megfelelő összeget — a vállalt feltétel határidőben való nem teljesítése miatt — utólag fizesse meg a tanácsnak. Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 15. §-ának (2) bekezdése — lényegében hasonló tényállás alapján — kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet a lejáratot követő harminc nap alatt hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja. Figyelemmel arra, hogy a fiatal házasok családalapításának elősegítésére irányuló célkitűzések mind tanácsi bérlakás kiutalása esetén, mind pedig más lakásellátási formában történő lakáshoz juttatás esetében lényegében azonosak, ezért az az álláspont felel meg a jogalkotó eredeti szándékának, miszerint ha a tanácsi bérlakáshoz juttatott fiatal házaspár által vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a fiatal házaspár a határidő lejártát követő harminc napon belül gyógy-, vagy rendelőintézeti, illetőleg körzeti orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolja, hogy a feleség a lejárat napján már teherben volt, úgy a határidőt a tehesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a Vhr. 10. §-ában előírt módon igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg megtérítésére irányuló kötelezettségét törölni kell. Ha azonban a határidő lejártáig a gyermek nem született meg, és ebben az időpontban a terhesség sem állott fenn, úgy nincs jogszabályi lehetőség a megelőlegezett kedvezmény utólagos megfizetésének a gyermek későbbi megszületésére hivatkozással történő elengedésére. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa együttes közleménye a burgonya, a zöldség és a gyümölcs árellenőrzés irányelveiről Az árellenőrzés irányelveiről az Országos Anyagés Arhivatal 104/1977. (ÁT. 12.) ÁH számú közleménye ad eligazítást. A burgonya, a zöldség és a gyümölcs árak ellenőrzésének szakmai sajátosságait figyelembevevő, részletesebb irányelveit — az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben — a következőkben tesszük közzé. I. Felvásárlási árak A felvásárlási árak ellenőrzése keretében elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a felvásárló szervezetek: — az áralkalmazás során kellően érvényesítik-e a Minisztertanács által jóváhagyott zöldség-gyümölcs program irányelveinek megvalósítását, az alkalmazott árpolitikával törekszenek-e a termelési biztonság növelésére, valamint az árstabilitás fokozására; — mennyiben tartják be a részükre irányadó központi elvárásokat, a szerződésekben a bejelentett garantált árakat alkalmazzák-e és hogy az árakon felüli egyéb térítések mennyiben egészítik ki az alkalmazott nominál árakat; — a szerződéses felvásárlásnál a hatóságilag rögzített árakat alkalmazzák-e, illetve az irányáraktól engedélyezett eltérítési mértéket betartják-e; — ha az árhatósági rendelkezések az irányáraktól való eltérés mértékét a gazdálkodó, felvásárló megállapodásra bízzák, nem lépik-e túl az engedélyezett alsó-felső határt; — a vállalati garantált áraknál a szerződéses felvásárlás keretében nem alkalmaznak-e alacsonyabb árat; — a védőáras termékeknél a védőárnál nem alkalmaznak-e alacsonyabb árat; — szabadon felvásárolt áruknál betartják-e a védő árat. A szabadon felvásárolt áruért fizetett ár mennyivel alacsonyabb a szerződéses, illetve a garantált árnál; — az árakhoz rendelt minőségi feltételeket az előírások szerint alkalmazzák-e? Nem élnek-e vissza a kereslet—kínálat megbomlása miatt kialakult helyzettel; — eleget tesznek-e az egyes felvásárlási árak előzetes egyeztetésére irányuló kötelezettségüknek. A felvásárlási árak ellenőrzése során megállapított hiányosságokat a minisztérium felügyelete, alá tartozó vállalatoknál a MÉM Élelmiszeripari Főosztályával, tanácsi irányítás alá tartozó vállalatoknál és a mezőgazdasági nagyüzemeknél az illetékes megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályával, állami gazdaságoknál az ÁGK illetékes Főosztályával is közölni kell.