Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 45. szám

1210 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám b) A munkaverseny társadalmi céljai a napi­renden levő közösségi feladatokból induljanak ki, a személyiség és a szocialista tudat sokoldalú fej­lesztését szolgálják. A dolgozók szabadnapjain munkaakciók, kom­munista —űszakok csak kivételesen, jelentős tár­sadalmi célok megvalósítása érdekében szervez­hetők. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy ezek a dolgozók önkéntes elhatározásán alapuljanak, és pihenőidejüket csak ésszerű mértékig vegyék igénybe. c) A munkaverseny számára ajánlott központi célokat a középtávú és az éves tervekhez kapcsol­va a dolgozókkal ismertetni kell, hogy azok irányt adjanak a helyi felajánlások megválasztásához, alapul szolgáljanak a munkamozgalmak kibonta­kozásához. 3. a) A verseny alapvető formái: az egyének, a dolgozó-kollektívák — szocialista brigád, komp­lex brigád, munkabrigád, munkacsoport, ifjúsági brigád, munkaszervezeti egység — valamint a vállalatok versenye. — A munkaverseny az egyének kezdeménye­zéseire épüljön. A kollektív versenyformákon be­lül is döntő fontossága van az egyéni képességek kibontakozásának, munka-kezdeményezéseik fel­karolásának. — A munkában, tanulásban, a közösségi élet fejlesztésében példamutató szerepet tölt be a ver­seny nagy lendítő ereje, a szocialista brigádmoz­galom, ezért e mozgalom támogatásához fontos társadalmi érdek fűződik. — A komplex brigádok szervezése elsősorban olyan területeken célszerű, ahol a vállalt feladat összetett és különböző munkakörökben dolgozók (fizik, sk, műszakiak, gazdasági szakemberek stb.) együttes munkája szükséges annak teljesítéséhez. — A vállalatok közötti verseny a helyi kezde­ményezésekre és munkamozgalmakra épüljön. Sajátos versenyformák: szocialista együtt­idés (p! vállalatok, brigádok között), ifjúsági lyek (pl. KISZ-védnökség, Alkotó Ifjúság pá­lyázi t, KISZ RADAR), újító brigádok szervezése, a dolgozók által kialakított egyéb versenyformák, továbbá a vállalatok és az irányító, valamint az or­szágos szövetkezeti érdekképviseleti szervek által ajánlott munkamozgalmak. c) A munka verseny gyakorlati formáját az arra hivatott demokratikus fórumokon, a résztvevők maguk határozzák meg. A szocialista munkaverseny résztvevőinek erkölcsi-anyagi megbecsülése 4. A munkaversenyben élenjáró dolgozókat, dol­gozó kollektívákat, vállalatokat tevékenységük gazdasági és társadalmi hasznosságával arányban álló erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesí­teni. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál az anyagi ösztönzés céljaira rendelkezésre álló esz­közöket oly módon használják fel, hogy ez úton Ls kifejezésre jusson a munkaversenyben élenjáró dolgozók és kollektívák fokozott megbecsülése. Elő kell segíteni, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók növekvő szerephez jussanak a vállalati közéletben. 5. Az erkölcsi és anyagi elismerés elnyerésének általános feltételei a következők: a) Egyének esetében a munkaköri kötelezettsé­get tartósan meghaladó vagy kiemelkedő teljesít­mény elérése, példamutató magatartás, a közössé­get szolgáló tevékenység. Kizáró ok: ha a dolgozó az adományozást meg­előző egy éven belül igazolatlanul mulasztott, to­vábbá, ha fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. b) Munka-kollektívák esetében az átlagot tar­tósan meghaladó vagy kiemelkedő munkaered­mény elérése, szocialista brigádok esetében a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszó követelményeinek tartalmas megvalósítása, a ko­rábban elért színvonal túlszárnyalása. Kizáró ok: a kollektíva fegyelmi helyzetének hanyatlása, a közösségi követelmények elhanya­golása. c) Vállalatok esetében a népgazdasági követel­mények átlagon felüli teljesitése, magas színvo­nalú, hatékony gazdálkodás, a szerződéses köte-

Next

/
Thumbnails
Contents