Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 45. szám

TANÁCSOK * KÖZLÖNYE XXVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1977. OKTÓBER 5. ARA: 3— FT TARTALOM Szám Tárgy Oldal Minisztertanácsi határozatok 1038/1977. (X. 4.) 1209 Mt. h.^SZOT—KISZ KB 1039/1977. (X. 4.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezMt h.—SZOT—KISZ KB deményezett jubileumi munkaversenyben kimagasló eredményeket elérő vállalatok (szövetkezetek) és kollektívák kitüntetése — — *— — — 1219 A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége határozata SZOT Eln. hat. A szocialista munkaversennyel kapcsolatos szakszervezeti feladatok — 1220 Minisztertanácsi határozatok A Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság Intéző Bizottsága 1038/1977. (X. 4.) számú együttes határozata a szocialista munkaversenyről A munkaverseny-mozgalom a szocialista építés nagy erőforrása és legszélesebb társadalmi támasza, amely kifejezi a dolgozó emberek alkotókészségét, a munkához és a társadalomhoz való felelős viszonyát, fejleszti a tulajdonosi szemléletet és fontos hozzájárulás a szocialista emberi viszonyok kiteljesítéséhez. A munkaversenynek, mint a dolgozók önkéntes munka-mozgalmának támogatása, irányítása az állami, valamint a társadalmi szervek közös feladata, a gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. A szocialista munkaverseny-mozgalom céljai, rendszere 1. a) A szocialista munka verseny legfőbb célja, hogy elősegítse népgazdasági terveink megvalósítását, a termelés hatékonyságának és minőségének javítását, hozzájáruljon a tartalékok feltárásához és hasznosításához, erősítse a szocialista munkaerkölcsöt, ösztönözze az általános és a szakmai műveltség gyarapítását, a közösségi szellem fejlődését. b) A munkaverseny a dolgozók munka- és alkotókészségén, önkéntes kezdeményezésén alapuló munkahelyi mozgalom, amely átlagon felüli eredmények elérésére irányul. Fontos jellemzője az alkotó cselekvés tömegméretű kibontakoztatása, a tudományos és műszaki fejlődés új eredményeinek felkarolása és hasznosítása. A munkaverseny nem arra hivatott, hogy ellensúlyozza a vezetés fogyatékosságai, a szervezetlenség okozta termelési elmaradásokat. c) A munkaversenyben az önkéntesség alapján részt vehetnek az ipari, építőipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, közlekedési, hírközlési, szállítási, kereskedelmi, szolgáltatási, vízgazdálkodási tevékenységet végző vállalatok, intézetek, intézmények, a szövetkezetek, gazdasági társulások (a továbbiakban: vállalatok), illetve e szervek valamennyi dolgozója. 2. a) A munka verseny gazdasági céljainak szoros összhangban kell állniok a népgazdasági tervekkel, valamint az azok megvalósítását szolgáló tevékenység (üzem- és munkaszervezés, anyagi ösztönzés, környezetvédelem stb.) egészével. Ezért helyes, ha a versenyvállalások alapvetően a középtávú és az éves tervekre, illetve az ezek végrehajtását szolgáló munkahelyi programokra épülnek. Fel kell karolni és tovább kell fejleszteni a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a szervezettség fokozására irányuló munkamozgalmakat. Elő kell segíteni, hogy a műszaki-technikai haladás legszélesebb társadalmi tömegbázisa, az újító-mozgalom, a szocialista munkaverseny keretei között megfelelően érvényre jusson, annak szerves részévé váljon.