Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 43. szám

1162 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám b) A természetes élőhelyeket meg kell őrizni. Ennek érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tájra jellemző természetes ártéri erdőtípusok, rétek, mocsaras területek, tavak, holtágak, folyóvizek és vízpartok természeti viszonyainak, élővilágának fenntartására, jellegének megőrzésére, ill. helyreállítására. c) A TK-t óvni kell minden olyan hatástól, mely fennmaradását vagy sajátos természeti tulajdonságát sérti, ill. veszélyezteti. d) A TK területén nem szabad olyan létesítményt elhelyezni vagy üzemeltetni, ill. olyan tevékenységet folytatni, amely a táj jellegét, a növény- és állatvilág tenyészetét, általában a tájvédelmi körzet rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti. ej A TK területén a tájvédelmi körzet rendeltetése szempontjából megengedhető (erdő-, vad-, nád-, víz- stb.) gazdálkodási és egyéb tevékenységeket a természet- és tájvédelem érdekeinek sérelme nélkül kell végezni. Az érintett szerveket mentesíteni kell a TK rendeltetésével ellentétes, tevékenységre késztető előírások alól. f) A TK-ra vonatkozó részletes védelmi és kezelési előírásokat az OTvH az érintett szervek bevonásával, a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, ill. részletes előírások szerint készített Kezelési Szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és a kezelés kérdéseiben a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek és előírások szerint kell eljárni. 10. a) A TK természetvédelmi kezelésével a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságot bízom meg. b) A TK természetvédelmi kezelésével kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetét a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság költségvetésében kell előirányozni és biztosítani. A természetvédelmi kezelésre vonatkozó költségvetést, beruházási és felújítási terveket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben hagyja jóvá. c) A TK rendeltetésszerű használatával és kezelésével kapcsolatos egyéb költségeket az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek bocsátják a tájvédelmi körzet területén működő szervek rendelkezésére. 11. Egyéb rendelkezések: a) A TK rendeltetésszerű használatát veszélyeztető, káros külső hatások elhárítása érdekében környezet- és tájvédelmi célú külső védőterületet kell létesíteni. A külső védőterület határait és a védőterületre vonatkozó előírásokat a tájvédelmi körzet területrendezési tervének keretében (11/b. pont) kell meghatározni. b) A TK-ra és külső védőterületére területrendezési és fejlesztési tervet kell készíteni. c) A TK — Szabályzatban meghatározott — részeit a látogatás céljára alkalmassá kell tenni. d) A TK határvonalát határjelekkel meg kell jelölni. A TK megfelelő helyein „Tájvédelmi körzet" feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató. Ei gyelmeztető stb. táblákat kell kihelyezni. e) A 2. sz. mellékleben megjelölt földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetniök. f) A TK magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított természeti értékeket: Törzskönyvi Határozatszáma Megnevezés Te™let 16/1/TT/41 44439/1941. FM Bátai tölgyfák 0 Elrendelem a fenti védett értéknek a Tolna megyei természetvédelmi törzskönyvből való törlését. g) E határozatban foglalt előírások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. h) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolatától délre mintegy 30 km hosszúságban és 5—10 km szélességben húzódó terület legismertebb része Gemenc. A Visegrádtól Bajáig enyhén süllyedő területen folyó Duna mielőtt Bátánál emelkedő területre lép, — relatív mélyedésben kanyargóssá válik. Az esésviszonyok és a hordalék szállító képesség megváltozása miatt itt alakult ki a hordalékból keletkezett talajon az ország legnagyobb ártéri erdősége. A Duna szabályozása sok helyen csökkentette ugyan az erdők területét, — a Siótól kezdődőleg az emelkedő mohácsi tábláig azonban annyi mellék- és holtág, tó, mocsaras mélyedés, morotva szabdalta a folyam mentét, hogy nem volt célszerű a védőtöltéseket a szabályozással kialakított főmederhez közelebb vinni. Így maradhatott meg a még mindig viszonylag nagy kiterjedésű ártéri erdős táj. A rendkívül változatos ártéri viszonyok különleges növény- és állatvilág kialakulását eredményezték. Jellegzetes növénytársulásai és madárvilága mellett a gímszarvas (Cervus elaphus) egyik legjelentősebb hazai populációja is itt található. A Mezőgazdiasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére a területen érdekelt szervek vezetőiből Társadalmi Bizottság alakult, amely a gemenci Duna-ártér védelmére és többcélú hasznosítására részletes javaslatot dolgozott ki és a terület tájvédelmi körzetté nyilvánítását javasolta. A Gemenci Tájvédelmi Körzet létesítésére javaslatot tett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztálya, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Pécsi Állami Erdőrendezőség, valamint több