Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

1036 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám menyek változásait is tekintetbe véve — a korábbi évekhez képest mérsékelhetők, illetve amelyeknek további növelése már nem szükséges. A feladatok előbbiek sízerinti mérlegelésével el kell érni, hogy — a fejlődés fő irányait hosszabb időszakra megjelölő központi határozatok fokozatos végrehajtása érdekében az egészségügyi és a szociális, valamint a kulturális, illetve a lakosság ellátását szolgáló gazdasági jellegű tevékenységiek körében szelektív fejlődés valósuljon meg; — az igazgatási, valamint a jog- és rendbiztonsági kiadások főként csak a rendszeres bérfejlesztés miatt szükséges többletekkel növekedjenek. Tekintettel arra, hogy az előirányzatok az 1977. évihez képest általában csak szerény mértékben növelhetők, továbbra is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pénzmaradványok igénybevételével pótlólagos források szabadulhassanak fel az újabb egyszeri, az állami költségvetést a következő evőkben nem terhelő feladatok ellátásához. A kiadási előirányzatok körültekintő meghatározása mellett fokozott gondot 'kell fordítani az utóbbi években rendszeresen alacsonyra tervezett működési bevételi előirányzatok kimunkálására, figyelembe véve az egyes bevételi forrásokat érintő újabb jogszabályokat és az előző évek tapasztalatait. Az 1978. évi népgazdasági terv esetleges életszínvonalpolitikai intézkedéseinek előirányzatairól a Pénzügyminisztérium központilag gondoskodik. II. Irányelvek a költségvetési javaslatok és a gazdálkodó szervezetenkénti költségvetések előirányzatainak tervezéséhez A minisztériumi költségvetési javaslatok alapadatai 1. Az 1978. évi költségvetési javaslatokat a 2/1971. (PK 3.) PM számú utasítással módosított 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás 16—19. §-aiban foglaltak alapján kell összeállítani. 2. A költségvetési javaslatok kidolgozásának rendje a következő: a) A költségvetési javaslatok összeállításának alapja az 1977. évi eredeti előirányzat. b) Az 1977. évi eredeti előirányzatot helyesbítő szerkezeti változásoknak kell tekinteni, kihatásuktól függően, csökkentő vagy növelő tényezőként: — a feladat végleges megszűnését; — az egyszeri alkalomra engedélyezett kiadásokat; — az 1977. évre tervezett, de meg nem valósult fejlesztések előirányzatát; — az évközi intézkedések (pl. a központi béremelések) 1977. évi hatását; — a finanszírozás rendszerének vagy a közvetlen felügyeletnek a megváltoztatását, valamint — a f eladatok költséghelyi, alágazati vagy ágazati elhelyezkedésének módosulását. c) Nem tekinthető szerkezeti változásnak az az egyéb előirányzati módosítás, amelyet — a Minisztertanács vagy a Pénzügyminisztérium hatáskörében; — a tartalék jellegű költséghelyeken biztosított előirányzat terhére; — a belső (feladatváltozás nélküli) átcsoportosítás keretében; — a költségvetési kutatóhelyeket finanszírozó minisztériumok központi kutatási alapjuk terhére és végül — a gazdálkodó szervezetek előirányzatfelhasználási hatáskörükben engedélyeztek. d) A b) pont szerint helyesbített eredeti előirányzat az 1977. évi báziseJőirányzat, amelyet az 1977. év folyamán nem teljes évi hatással már engedélyezett, valamint az 1978. évre tervezett fejlesztések (új feladatok, feladatbővülések) növelnek, a Madatmódosulások, illetve a feladatok végrehajtásának feltételeiben bekövetkező változások pedig növelnek vagy csökkentenék. e) Az 1978. évre szerkezeti változás — ideértve a 2021/1976. (VII. 23.) MT számú határozat alapján kezdeményezett átszervezéseket is (intézmények összevonása stb.) — csak akkor tervezhető, ha a tervezett intézkedés 1978. január 1-ével végrehajtható és az erre vonatkozó döntést a tervezés időszakáig már meghozták. A béralap előirányzatának tervezése 3. A béralap 1977. évi báziselőirányzatának meghatározására a 2. pontban foglaltak értelemszerűen vonatkoznak. a) A bérszintfejlesztés számításának alapja a megbízási díjakkal csökkentett háziselőirányzat, amelyet korrigálni kell az 1977. évi központi béremelések teljes évi hatásának szerkezeti változásként még figyelembe nem vett részével. A bérszintfejlesztés mértéke az így számított báziselőirányzat 5%-a. A bérszintfejlesztés előirányzatából az irányító szervezetek tartalékot képezhetnek [2/1971. (PK 3.) PM számú utasítással módosított 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás 58. §-ának (4) bekezdése.] A bérszintfejlesztés költséghelyenkénti előirányzatát — az irányító szervezetek által visszatartott rész kivételével — a tervezés második ütemében a gazdálkodó szervezetek költségvetéseiben kell megtervezni.