Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1037 b) A béralapelőirányzat költséghelyenkénti javaslatának kidolgozásánál — a bérszintfejlesztés összegén felül — figyelembe kell venni — az 1978. évben évközben belépő beruházások, illetve az egyéb fejlesztések bérszükségletét; — a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Pénzügyminisztérium által az 1977. évben új, vagy az előző évről áthúzódó feladatokra engedélyezett béralapnak, továbbá az 1977. évi központi béremelések és az 1977. évi beruházásokkal, illetve egyéb feladatokkal összefüggésben az irányító szervezeteknél központilag tervezett fejlesztések töredék-évi hatásának a teljes évi szükségletre való kiegészítését. c) A béralapnak az 1978. évben befejeződő beruházások nyomán működésüket megkezdő szervezetekre jutó részét, valamint az 1978. évi egyéb fejlesztések töredékévi — január 1-el tervezett belépés esetén teljesévi — bérszükségletét az érintett költséghelyen a belépés időpontját is megjelölve, külön mellékletben ki kell mutatni. Az így elkülönített előirányzat kezelésére és felhasználására a 24. pontban foglaltak irányadók. d) A béralapon belül prémium csak érvényes jogszabály, vagy a minisztériumnak a Pénzügyminisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben kiadott egyedi rendekezése alapján irányozható elő. e) Munkaidőcsökkentés címén a béralap nem növelhető. f) A béralap tervezésénél figyelembe kell venni a főálláson kívüli foglalkoztatásokról szóló 1/1976. (I. 31.) Mü M számú rendeletben foglaltakat. 4. a) 'Az 1978. évi költségvetési javaslatokban az igazgatási létszám és a béralap — a bérszintfejlesztésen kívül — az 1977. évre engedélyezetthez képest nem növelhető, kivéve, ha a létszám és a béralap a pénzügyminiszter intézkedése alapján változott. b) A 7/1975. (VI. 9.) ÉVM számú rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervezetek bértöbbletet csak a hivatkozott rendeletben meghatározott hozzájárulás birtokában tervezhetnek. c) A költségvetési javaslatban be kell mutatni a béralap tervezésénél alapul vett állandó, időszaki és részfoglalkozású álláshelyek összevont átlaglétszámát is. A tervezésnél elsősorban a hosszabb ideig be nem töltött álláshelyek átcsoportosításával kell a hálózatbővülóssel összefüggő létszámigényeket kielégíteni; új béralapot csak az ezt meghaladó létszámszükségletre szabad tervezni. d) A részletes (gazdálkodó szervezetenkénti) költségvetési előirányzatok összeállításánál megfelelő béralap (legalább a bértétel alsó határával megegyező összeg) nélkül üres álláshely nem tervezhető. Egyéb személyi kiadások tervezése 5. a) Az állományba tartozók jutalmának előirányzatát a 3. pont szerint tervezett béralapnak a megbízási díjakkal csökkentett összege után, az érvényes rendelkezések szerinti mértékben kell tervezni. b) Az állományba tartozók százalékos mértékben megállapítható jutalmán felül céljellegű jutalom csak érvényes jogszabály alapján tervezhető. c) A minisztériumok a tanácsi szakigazgatási szervek dolgozói részére csak — teljesítéshez kötött, miniszteri utasításban szabályozott prémiumot és — a miniszter (országos-hatáskörű szerv vezetője) által adomány ózott kitüntetés után járó jutalmat tervezhetnek. Tanácsi dolgozók jutalmazására a minisztériumok egyéb címen előirányzatot nem tervezhetnek. 6. A reprezentációs kiadásokat a 20/1973. (V. 15.) PM számú rendelet és az ahhoz kapcsolódó irányelveik szerint kell céljelleggel előirányozni. A kiadások az 1978. évben nem növelhetők. 7. aj A 02 Egyéb személyi kiadás rovat 8 Különféle személyi kiadás tétel előirányzatát — az 1/1976. (I. 31.) Mü M számú rendeletben foglaltakat is figyelembe véve — célfeladatként kell kezelni. A tervezhető összeg — kivéve a feladatnövekedésre megállapított többletet — nem haladhatja meg az 1977. évi báziselőirányzatot. A tétel előirányzatát — a részletes (a gazdálkodó szervezetenkénti) költségvetés indokolásában (Munkalap) — jogcímenként is (lásd: „Útmutató a központi és a tanácsi költségvetési szervek gazdálkodási rendszeréhez, 1972.") részletezni kell. b) A gazdálkodó szervezeteknél újítási díj nem irányozható elő. Az évközben ténylegesen felmerülő újítási díjakat azonban továbbra is az a) pontban megjelölt tételen kell elszámolni. 8. Az ösztöndíjakat és a diákjóléti kiadásokat céljellegű előirányzatnak kell tekinteni. Társadalombiztosítási előirányzatok tervezése 9. a) A társadalombiztosítás bevételi és kiadási előirányzatainak tervezésekor figyelembe kell venni a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt és annak végrehajtási jogszabályait. b) A nyugdíjak és egyéb ellátások, valamint a gyermekgondozási segélyek kiegészítését illetve a nyugdíjakhoz adott lakbérhozzájárulást a megfelelő alágazatokban kell — külön költséghelyen — előirányozni és elszámolni. A lakbérhozzájárulás előirányzatának átrendezése szerkezeti változásnak minősül. c) A b) pont szerinti előirányzatok tervezésének előírásait jelen utasítás „Céljellegű hozzájárulások és kiegészítések" című része tartalmazza.