Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 39. szám
39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1035 6. a) A határozat 8. pontjában foglaltaknak megfelelően a vállalati szakszervezeti tanács (VSZT) — ahol ez nincs, a szakszervezeti bizottság (VSZB) — és a szakszervezeti bizalmiak testületének együttes tanácskozását, mint a dolgozók képviseleti fórumát, a következő határidőre kell megszervezni: — az élelmiszeripari vállalatok kivételével valamennyi „kiemelt", továbbá „A" és „B" kategóriába sorolt vállalatnál legkésőbb 1977. december 31-ig, — a baromfiipari, gabonaipari, növényolaj ipari, édesipari, szeszipari, söripari, tejipari vállalatoknál 1977. november 30-ig, — a hűtőipari konzervipari, cukoripari, dohányipari, boripari, tanácsi vállalatoknál 1978. július l-ig, — az előzőekben fel nem sorolt vállalatoknál folyamatosan, de legkésőbb 1978. október 31-ig. b) Azoknál a vállalatoknál, ahol az összes dolgozó létszáma a 200 főt nem haladja meg, az a) pontban meghatározott képviseleti forma jogkörét a vállalat dolgozóinak együttes tanácskozása (összdolgozók ülése) gyakorolja. 7. A felügyeleti szervek és a vállc latok által szervezett valamennyi továbbképző tamölyam keretében az üzemi demokrácia elméleti és gyakorlati kérdéseit is oktatni kell. 8. Jelen utasítás végrehajtásának ellenőrzéséről a trösztök, központok, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumi főosztályok folyamatosan kötelesek gondoskodni. 9. A jelen utasításban foglaltak bevezetéséig, illetve a nem vállalati rendszerben mL>odő intézményekben a 15/1975. (MÉM. É. 38.) MÉM számú utasítás alapján kialakított tanácskozási rendszert kell működtetni. 10. Ez az utasítás közzététele napján, 1977. augusztus 1-én lép hatályba. Dr. Romány Pál s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A pénzügyminiszter 5/1977. (PK 22.) PM számú utasítása a költségvetési szervezetek 1978. évi költségvetésének elkészítéséről A költségvetési szervezetek, ezen belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező központi szervezetek (a továbbiakban: minisztériumok) 1978. évi költségvetési javaslatainak, továbbá a minisztériumok és a tanácsok (továbbiakban együtt: irányító szervezetek) felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények, valamint a 'költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervezetek és egyesületek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) részletes előirányzatainak összeállítását — a 2/1971. (PK 3.) PM számú utasítással módosított 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás 30. §-ában foglaltak alapján — a következőkben szabályozom. A tanácsok költségvetéséneik és fejlesztési alapjának összeállítására az 1031/1975. (X. 15.) Mt. h. számú határozattal módosított 1044/1970. (X. 15.) Mt. h. sz. határozat, illetve a végrehajtására kiadott 43/1975. (X. 15.) PM számú rendelettel módosított 1/1971. (I. 15.) PM számú rendelet előírásai vonatkoznak. Az 1978. évi költségvetés és fejlesztési alap összeállításánál figyelembe kell venni a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei részére kiadott 60.613/1977. X. PM sz. köriratot is. L Általános irányelvek A gazdaságpolitika fő törekvéseinek megfelelően és a népgazdaság egyensúlyviszonyainak további javítása érdekében az 1978. évben is alapvető követelmény, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása nem bővülhet olyan mértékben, mint a nemzeti jövedelem termelése. Ezért a költségvetési szervezetek előirányzatai csak azokat a kiadásokat tartalmazhatják, amelyek az V. ötéves tervből adódóan, az 1978. évben esedékes feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. Az előirányzatok összeállítása során ezért továbbra is a középtávú pénzügyi tervekből és az 1977. évi kiadástikra ható, az eredeti előirányzathoz képest eltéréseket okozó központi intézkedésekből kell kiindulni. Az előirányzatokban az előbbiekben foglaltakat meghaladó igények — kivéve az időiközben hozott központ, intézkedések hatásait — általában nem ismerhetők el. A részletes előirányzatok kidolgozásánál- különös figyelmet kell fordítani — a 2021/1976. (VII. 23.) Mt. h. sz. határozat végrehajtásából adódó megtakarítási lehetőségekre ; — a szervezeti és szervezési intézkedésekkel feltárható, az ellátási színvonal növelésére alkalmas tartalékok hasznosítására; — a takarékossági intézkedési tervek fokozatos végrehajtására; — a megfontolt munkaerőgazdálkodásra; — az igazgatási-ügyviteli feladatok egyszerűsítésére; — az igazgatási létszám további fokozatos csökkentésére. Az egyes ágazati feladatok meghatározásánál továbbra is törekedni kell megfelelő súlypontok kialakítására, a társadalompolitikai szempontból legidőszerűbb feladatok javára való differenciálásra. A korábbiáknál nagyobb figyelemmel kell vizsgálni, hogy melyek azok a ráfordítások, amelyek — a mennyiségi igények és a minőségi követel-