Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31 Indulási időpont Szakmaszám Szakma megnevezése 1978. szeptember Mindazon szakmákban, melyekben 1976-tól indult a továbbképzés, valamint: 202 Elektroacélolvasztár 206 Hőkezelő 207 Kohóolvasztár 303—2 Gépi forgácsoló (köszörűs) 501—1 Elektrolakatos {erősáramú berend. szerelő) 501—3 Elektrolakatos (villamosgépszerelő) 603—1 Irodagépműszerész (adatfeldolgozógép műszerész) 607—1 Orvosi műszerész (ált. orvosi műszerész) 608 Rádió- és televízió műszerész 612 Számít^technikai műszerész 1979. szeptember Az összes kohó- és gépiparhoz tartozó szakmákban. Vegyes rendelkezés Polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 81. A járási földhivatal telekkönyvi részlegének ingatlannyilvántartási ügyben hozott határozata, illetve e határozat megváltoztatása iránt előterjesztett kérelem tárgyában a járásbíróság által hozott végzés hatályon kívül helyezése. Az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet a továbbiakban: (Tvr.) 27. §-ánák (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a bíróság a földhivatali határozat megváltoztatása iránti kérelmet elutasítja, a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, a (3) bekezdésben felsorolt esetekben pedig hatályon kívül helyezi. A Tvr. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság a járási földhivatal határozatát abban az esetben helyezi hatályon kívül és rendel el új eljárást, ha a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kizáró ok áll fenn, vagy ha egyéb olyan eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az adott esetben elveszett a telekkönyvi betét. Pótlása során az új betét kiegészítése tárgyában hozott határozatot sérelmezte a kérelmező és vitatta a kiegészítés helyességét. A telekkönyvi részleg a pótolt tulajdoni lapot a Tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM. számú rendelet (R.) 145. §-ának (3) bekezdése alapján hatáskörében eljárva egészítette ki, mert a kiegészítésnek a 145. § (4) bekezdésében foglalt akadályát nem látta fennforogni. A pótlási eljárás során tehát a Tvr. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti kizáró ok fennforgására adat nem merült fel és a földhivatal nem követett el olyan eljárásjogi szabálysértést sem, amely a bírósági eljárásban ne lenne orvosolható. A másodfokú bíróság tehát tévedett, amikor jogerős végzésével a telekkönyvi részleg határozatát hatályon kívül helyezte és a telekkönyvi részleget új eljárásra és új határozat hozására utasította. Téves a másodfokú végzésnek az a rendelkezése is, amelyben a járásbíróságnak az új betét kiegészítése tárgyában hozott érdemi (elutasító) végzését hatályon kívül helyezte, a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozására utasította. A Tvr. 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésre és a fellebbezési eljárásra a második bekezdésben foglalt eltéréssel a polgári nemperes eljárás szabályai az irányadók. A Tvr. 28. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint viszont a másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését csak a Pp. 251. §-ának és a 252. §-ának (1) bekezdésében írt esetekben helyezheti hatályon kívül. Az első fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésére tehát csak abban az esetben kerülhet sor, ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti (Pp. 251. §), továbbá akkor, ha az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A jelen eljárásban egyik eset sem állott fenn, ezért tévedett a megyei bíróság, amikor a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte, s a járásbíróságot új határozat hozására utasította. A megyei bíróságnak ehelyett az ügy érdemében kellett volna döntenie. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 21.157/1975/2. számú, legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 82. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak a fél ingatlanszerzési képességéről hit élt érdemlően meg kell győződnie. Az adott ügyben a peres eljárás a hagyatéki hitelező és a törvényes örökösök között az örökhagyó tartozásainak kielégítése érdekében volt fo-