Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 41. szám

440 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám A rendszeres szociális segélyről, valamint a vakok rendszeres szociális segélyezéséről szóló 2 1969. (V- 4.) Eü M számú rendeletnek a 4 1970. (IV. 1.) Eü M számú és a 6 1975. (VI. 9.) Eü M számú rendeletekkel módosított valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 23/1969. (Eü. K. 9.) Eü M számú utasítás egységes szerkezetbe foglalt szövege* A társadalom anyagi támogatására szoruló személyek ellátásának biztosítása érdekében a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Elnökével egyetértésben a következőket rendelem: Rendszeres szociális segély R. 1. § (1) Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött munkaképtelen, illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme — ideértve az esetleges nyugellátást is — nem éri el a 3. §-ban meghatározott értékhatárt, továbbá, akinek eltartásáról tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona (1974. évi I. törvény 21. és 32. § VII. fejezet)1 vagy az a személy, aki tartási, illetőleg életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján erre köteles lenne (1959. évi IV. törvény XLIX., LVI. fejezet) nem gondoskodik. * A rendelet (R) szövegét a vastagon szedett rész, az utasítás (Ut) szövegét a vékonyabb betűkkel szedett rész tartalmazza. A hatályos szöveget, illetve az egyes szervek, intézmények megnevezését az időközben hatályba lépett rendelkezések figyelembevételével közöljük. A módosító jogszabályokat a lábjegyzetben tüntetjük fel Az egyes ellátások jelenleg érvényes összege, valamint a jövedelemhatárok a R. hatálybalépését követően megjelent jogszabályok alapján végrehajtott kiegészítés, illetve emelés hozzászámításával kerültek megállapításra. A rendelet szerinti ellátási formák összegét, illetve az egyes jövedelem határokat módosító jogszabályok, valamint az egyes időszakokban érvényben levő összegeket feltüntető közlemények: 4/1970. (IV. 1.) Eü M sz. rendelet; a 32/1973. (XII. 23.) és a 38 1975. (XII. 28.) MT. sz. rendelettel módosított, illetve kiegészített 45 1970. (XI. 4.) Korm. sz. rendelet, illetve az azok végrehajtásaként kiadott 90.053/1971. Eü M közlemény. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi 11. számában); 90.091 1973. IX. 1. (Eü K. 4.) Eü M közlemény, 90.094/ 1974. (Eü. K. 4.) Eü M közlemény; 90.100/1976. IX. 1. (Eü. K. 3.) Eü M közlemény Az ellátások kiegészítésével összefüggésben megjelent jogszabályok: a 44 1972. (XII. 27.) Mt. rendelet, a 32/1974. (VII. 15.) Mt. rendelet, a 6 1975. (VI. 9.) Eü M sz. rendelet, a 23 1976. (VII. 4.) MT rendelet, illetve az azok tárgvában kiadott 90.940 1974 (Eü K. 18.) Eü M sz.. 90.100/ 1976. (Eü. K. 3.) Eü M sz.. és a 90.907 1976. (Eü. K. 14.) Eü M sz. közlemény 1 Az 1974. évi I. törvény módosította, illetve egységes szerkezetbe foglalta az 1952. évi IV. törvényt. (2) Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65., illetőleg azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Rokkantnak kell tekinteni azt, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette. (3) Rendszeres szociális segélyt — a feltételek fennállása esetén is — csak akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező betanítás, vagy szakképzés révén rehabilitáció alá már nem vonható, illetőleg részére nem biztosítható olyan munka, amelynek alapján létfenntartásáról gondoskodni tud. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt feltételeknek együttesen kell meglenniök. (5) A rendszeres szociális segélyt igénylő személy munkaképesség csökkenésének mértékét Orvosszakértői Intézet lakóhely szerint illetékes I. fokú Orvosi Bizottsága2 állapítja meg. Ut. 1. § (1) Az Országos Orvosszakért5i Intézet Orvosi Bizottsága eljárására a 45/1970. (Eü. K. 24.) Eü M sz. és a 17/1972. (Eü. K. 13.) Eü M sz. utasítással módosított 1/1967. (Eü. K. 1.) Eü M sz. utasításban foglaltak az irányadók, azonban a munkaképesség csökkenés mértékét a szakvéleményben százalékban kell kifejezni. (2) A rendszeres szociális segélyt megállapító szervnek a jelen utasítás számára hivatkozva, írásban kell az orvosi bizottságtól a vizsgálat elvégzését kérnie. A vizsgálandó személy berendeléséről az orvosi bizottságnak kell gondoskodnia. A szakvéleményt az orvosi bizottság a vizsgálatot kérő szakigazgatási szervnek postán küldi meg. (3) Ha a segélyt kérő személy az első fokú szakigazgatási szerv által hozott elutasító határozat ellen azon a címen él fellebbezéssel, hogy az I. fokú orvosi bizottság szakvéleménye nem helytálló, akkor a másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a kérelmezőt a II. fokú orvosi bizottság elé utalja, és határozatát ennek szakvéleménye alapján hozza meg. R. 2. § (1) A rendszeres szociális segély összegét a támogatásra szoruló személy szociális helyzetéhez és egészségi állapotához mérten kell megállapítani. A segély egy havi összege azonban a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíjnak — külön jogszabályban megjelölt — mindenkori legkisebb mértékét nem haladhatja meg. (Teljes összegű segély.) (2) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek más forrásból származó kisebb öszszegű rendszeres jövedelme (albérleti vagy bérleti díj, földjáradék, kegydíj, hadigondozási járadék stb.) van, ezt a segély összegének megállapításánál olyképpen kell figyelembe venni, hogy a segély összege az egyéb jövedelemmel együtt ebben az esetben sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megjelölt mértéket. (Részsegély.) d,2/^™1^67- T(EÜ- K> U EÜM sz- "tasítást módosító 45 /1970. (Eu. K. 24.) EÜM sz. utasítás szerinti megnevezes