Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 441 R. 2. § (3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő háztartásában olyan támogatásra szoruló családtag él, akinek tartására köteles, családtagonként kiegészítő segélyt lehet megállapítani, melynek mértéke az (1) bekezdésben megjelölt összeg 50%-a.3 Kiegészítő segély csak annak a hozzátartozónak jár, aki az 1. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. Ut. 2. § (1) Hatályon kívül helyezte a 4/1970. (IV. 1.) EüM sz. rendelet 5. §-a. (2) A rendszeres szociális segélyre szoruló háztartásában élő kiskorú személy segélyezése a gyermek- és ifjúságvédelmi szervek hatáskörébe tartozik. Azon a címen tehát, hogy a segélyezett háztartásában kiskorú személy van, kiegészítő segélyt megállapítani nem lehet, azonban az ilyen esetre az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi szerv figyelmét fel kell hívni. R. 3. § Nem részesülhet rendszeres szociális segélyben az, akinek állandó havi jövedelme a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb összegét eléri, vagy meghaladja. Ha a segélyre szoruló háztartásában több olyan személy él, akinek eltartásáról a segélyben részesülő köteles gondoskodni, ezt az értékhatárt családtagonként a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összeggel emelni kell. Az értékhatár megállapításánál a családi pótlékot, valamint az esetleges természetbeni szociális juttatások (étkezés, tüzelő, öregek napközi otthonában kapott szolgáltatások stb.) értékét nem lehet számításba venni. A vakok rendszeres szociális segélyezése R. 4. § (1) A vakok rendszeres szociális segélyében lehet részesíteni azt a munkára nem képezhető, vagy munkába nem állítható tizennyolcadik életévét betöltött vak személyt, aki nem képes saját létfenntartását biztosítani és nincs olyan tartásra köteles házastársa vagy rokona, aki gondoskodni tudna róla. (2) A vakságot a lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi vezető szemész szakfőorvos4 által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt, hogy a segélyt kérő vak személy nem képezhető, illetőleg munkába nem állítható, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Bp. XIV., Május 1. u. 47. szám) írásban adott nyilatkozatával kell igazolni. Az orvosi bizonyítványt és a Szövetség nyilatkozatát a segély iránti kérelemhez mellékelni kell. 3 A kiegészítő segély adható legmagasabb összege különböző, rendkívüli kiegészítésekkel, emelésekkel növekedett. Felső határa jelenleg 510,— Ft. 4 A vakság tényének megállapítására vonatkozóan lásd a 2 1976. (I. 20.) Eü M számú rendeletekkel módosított 6 1971. (XI. 30.) EüM számú rendeletben foglaltakat. Nincs szükség a Szövetség nyilatkozatára, ha a vak nő az 55., vak férfi pedig 60. életévét betöltötte. R. 5. § (1) A vakok rendszeres szociális segélyét teljes összegben lehet folyósítani annak a vak személynek, aki semmiféle keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkezik. A segély legmagasabb havi összege: 790,— Ft.5 (2) Egyéb feltételek fennállása esetén az a vak személy, akinek más forrásból származó kisebb összegű rendszeres havi jövedelme (albérleti, vagy bérleti díj, földjáradék, kegydíj, hadigondozási járadék stb.) van, részsegélyre jogosult. Ebben az esetben a teljes összegű segélyként megállapítható öszeget az egyéb forrásból származó jövedelemmel csökkenteni kell. R. 6.. § (1) Ha egy családon belül több segélyre szoruló vak él, azok mindegyikét külön-külön teljes összegű segélybea lenét részesíteni, ha a 4—5. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek. (2) Amennyiben a vakok rendszeres szociális segélyében részesülő vak személy háztartásában élő látó házastársa vagy rokona — akinek eltartásáról a vak köteles gondoskodni — munkaképtelen és megélhetése nincs biztosítva, részére teljes összegű [R. 2. § (1) bek.] rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani és folyósítani. R. 7. § A vakok rendszeres szociális segélyében egyéb feltételek fennállása esetén sem részesülhet az a vak, akinek állandó havi keresete, jövedelme a 790,— Ft-ot meghaladja. Ha a segélyre szoruló vak háztartásában több olyan személy él, aki rendszeres szociális segélyre jogosult [R. 6. § (2) bek.] ez az értékhatár a folyósítható segély összegével emelkedik. Közös rendelkezések R. 8. § (1) Nem akadálya a rendszeres szociális segélyezésnek, illetve a vakok segélyezésének (továbbiakban együtt: szociális segély) az, ha a segélyt igénylő személynek olyan kisebb értékű ingatlana van, amely bármely okból nem értékesíthető. (2) A mezőgazdasági szövetkezetek társadalombiztosításról szóló6 jogszabályok alapján öreg5 A rendelet eredeti szövegét a 6/1975. (VI. 9.) Eü M se. rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Megjegyzés: A *-gal jelölt részben felsorolt jogszabályok értelmében az ún. kettős ellátások esetén csak az egyik ellátás emelésére, illetve kiegészítésére volt lehetőség, együttes folyósítás esetén a vakok személyi járadéka emelkedett. 6 Lásd: a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 17 1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 151—170. §-ait.