Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

684 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám bállyal ellentétes szerződési kikötés semmisségét megállapítva a dolgozó. kamattartozását a hátra­lékos kölcsön évi 5° 0-ában határozza meg. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.108 1976 3. *z. alatt hozott, a Pfl. 35.873 1975. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján. 39. Károkozás esetén az elévülés alakulása, ha a kár különböző időpontokban következik be. Az Mt. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a mun­kaviszonyból folyó igény — a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség kivételével — három év alatt elévül. Az elévülés akkor kezdő­dik, amikor a követelés esedékessé válik. Károkozás esetében a követelés attól az idő­ponttól válik esedékessé, amikor valamilyen jog­ellenes magatartás folytán a dolgozót vagy a mun­káltatót kár érte. Mindaddig, amíg a kár nem kö­vetkezett be, vagyoni sérelem hiányában nincs megtérítési igény. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a kár bekövetkezését előre lehet látni, de az ténylegesen még nem következett be. Amennyiben egy magatartás miatt különböző időpontokban éri kár valamelyik felet, akkor az egyes károk megtérítése iránt támasztható igé­nyek is ehhez igazodóan különböző időpontokban válnak esedékessé. Az elévülés kérdését tehát az egyes károk tekintetében külön-külön kell vizs­gálni. A munkáltató a dolgozó vétkes károkozása esetén az egy magatartással okozott különböző ká­rok miatt tehát több határozatot is hozhat az egyes károkhoz fűződő elévülési időkön belül. Az így kiszabott kártérítések együttes összege azon­ban nem haladhatja meg az Mt. 57. §-ában, illet­ve az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének a)—c) pont­jaiban megállapított mértéket. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.106/1976/2. sz. alatt hozott, a Pfl. 35.900/1975. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 40. A besorolás kérdésében hozott határozatok anyagi jogereje nem zárja ki, hogy a munkáltató által utólag módosított besorolás szerinti munka­bérkülönbözet megfizetése iránt — az elévülési időn belül (Mt. 5. §.) munkaügyi vitát indítsanak. Ha utóbb a munkáltató a felügyeleti szervének állásfoglalása alapján a dolgozó besorolását mó­dosítja — mivel a korábbi egyébként már jogerős besorolás helytelen volt — a dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezhet a módosított és az eredeti besorolás szerint járó munkabér különbözete iránti igényének érvényesítése végett. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaviszony­ból folyó igény három év alatt elévül [Mt. 5. § (1) bekezdés], a dolgozót a munkabérkülönbözet csak a panasz benyújtásától visszamenőlegesen számí­tott három évre illeti meg. Az idézett Mt. 5. § (1) bekezdése szerint „a munkaviszonyból folyó igény három év alatt el­évül. Az elévülés akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé vált". Ebből következik, hogy a pa­nasz előterjesztését megelőző három év tartama alatt — az utólag módosított besorolásra figye­lemmel — esedékessé vált munkabérkülönbözetre vonatkozó igény nem évül el. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.045/1976 2. szám alatt hozott, Pfl. 35.049/1976/1. számú leg­főbb ügyészi törvényességi óvással egyező hatá­rozata alapján.) 41. Termelőszövetkezeti társulásba küldött tag­nak a társulásban végzett tevékenységéért díja­zást a munkáltató állapíthat meg. A módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 170. §-ának (5) bekezdése szerint a termelőszövetkezet által a társulásba (ér­dekképviseleti szervbe) küldött tag vagy alkal­mazott részére a megbízás alapján végzett te é­kenységéért díjazást (tiszteletdíjat) csak a meg­bízó termelőszövetkezeti szerv állapíthat meg. A jogszabály helyes értelmezése szerint „meg­bízó termelőszövetkezeti szerven" az alkalmazó termelőszövetkezetnek azt a szervét kell érteni, amelyik jogosult a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának megállapítására. Nem azt kell tehát figyelembe venni, hogy a társulás alapsza­bálya (társulási szerződése) szerint mely szövet­kezeti szerv választja vagy bízza meg az alkal­mazottat a társulásban való tevékenység ellátá­sával, hanem amelyik a munkáltatói jogokat gya­korolja. Így pl. a társulásban résztvevő valame­lyik termelőszövetkezetnél magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozónak a társulásban vég­zett tevékenységéért díjazást is kizárólag az alkal­mazó termelőszövetkezet közgyűlése állapíthatott meg, mert az 1967. évi III. tv. 16. §-a (2) bekezdé­sének c) pontja értelmében az közgyűlési hatás­körbe tartozik. Amennyiben a társulásnál foglalkoztatott alkal­mazott díjazását e tevékenységéért nem a küldő szövetkezet arra hatáskörrel rendelkező szerve ál­lapította meg, a díjazást téves kifizetés címén vissza lehet követelni az Mt. V. 68. §-ának (1) be­kezdésében írtak figyelembe vételével. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.049 1976/3. szám alatt hozott, a Pfl. 35.067/1976. számú leg­főbb ügyészi törvényességi óvással egyező hatá­rozata alapján.) /

Next

/
Thumbnails
Contents