Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

684 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám bállyal ellentétes szerződési kikötés semmisségét megállapítva a dolgozó. kamattartozását a hátralékos kölcsön évi 5° 0-ában határozza meg. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.108 1976 3. *z. alatt hozott, a Pfl. 35.873 1975. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján. 39. Károkozás esetén az elévülés alakulása, ha a kár különböző időpontokban következik be. Az Mt. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból folyó igény — a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség kivételével — három év alatt elévül. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Károkozás esetében a követelés attól az időponttól válik esedékessé, amikor valamilyen jogellenes magatartás folytán a dolgozót vagy a munkáltatót kár érte. Mindaddig, amíg a kár nem következett be, vagyoni sérelem hiányában nincs megtérítési igény. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a kár bekövetkezését előre lehet látni, de az ténylegesen még nem következett be. Amennyiben egy magatartás miatt különböző időpontokban éri kár valamelyik felet, akkor az egyes károk megtérítése iránt támasztható igények is ehhez igazodóan különböző időpontokban válnak esedékessé. Az elévülés kérdését tehát az egyes károk tekintetében külön-külön kell vizsgálni. A munkáltató a dolgozó vétkes károkozása esetén az egy magatartással okozott különböző károk miatt tehát több határozatot is hozhat az egyes károkhoz fűződő elévülési időkön belül. Az így kiszabott kártérítések együttes összege azonban nem haladhatja meg az Mt. 57. §-ában, illetve az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének a)—c) pontjaiban megállapított mértéket. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.106/1976/2. sz. alatt hozott, a Pfl. 35.900/1975. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 40. A besorolás kérdésében hozott határozatok anyagi jogereje nem zárja ki, hogy a munkáltató által utólag módosított besorolás szerinti munkabérkülönbözet megfizetése iránt — az elévülési időn belül (Mt. 5. §.) munkaügyi vitát indítsanak. Ha utóbb a munkáltató a felügyeleti szervének állásfoglalása alapján a dolgozó besorolását módosítja — mivel a korábbi egyébként már jogerős besorolás helytelen volt — a dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezhet a módosított és az eredeti besorolás szerint járó munkabér különbözete iránti igényének érvényesítése végett. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül [Mt. 5. § (1) bekezdés], a dolgozót a munkabérkülönbözet csak a panasz benyújtásától visszamenőlegesen számított három évre illeti meg. Az idézett Mt. 5. § (1) bekezdése szerint „a munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül. Az elévülés akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé vált". Ebből következik, hogy a panasz előterjesztését megelőző három év tartama alatt — az utólag módosított besorolásra figyelemmel — esedékessé vált munkabérkülönbözetre vonatkozó igény nem évül el. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.045/1976 2. szám alatt hozott, Pfl. 35.049/1976/1. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 41. Termelőszövetkezeti társulásba küldött tagnak a társulásban végzett tevékenységéért díjazást a munkáltató állapíthat meg. A módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 170. §-ának (5) bekezdése szerint a termelőszövetkezet által a társulásba (érdekképviseleti szervbe) küldött tag vagy alkalmazott részére a megbízás alapján végzett te ékenységéért díjazást (tiszteletdíjat) csak a megbízó termelőszövetkezeti szerv állapíthat meg. A jogszabály helyes értelmezése szerint „megbízó termelőszövetkezeti szerven" az alkalmazó termelőszövetkezetnek azt a szervét kell érteni, amelyik jogosult a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának megállapítására. Nem azt kell tehát figyelembe venni, hogy a társulás alapszabálya (társulási szerződése) szerint mely szövetkezeti szerv választja vagy bízza meg az alkalmazottat a társulásban való tevékenység ellátásával, hanem amelyik a munkáltatói jogokat gyakorolja. Így pl. a társulásban résztvevő valamelyik termelőszövetkezetnél magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozónak a társulásban végzett tevékenységéért díjazást is kizárólag az alkalmazó termelőszövetkezet közgyűlése állapíthatott meg, mert az 1967. évi III. tv. 16. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az közgyűlési hatáskörbe tartozik. Amennyiben a társulásnál foglalkoztatott alkalmazott díjazását e tevékenységéért nem a küldő szövetkezet arra hatáskörrel rendelkező szerve állapította meg, a díjazást téves kifizetés címén vissza lehet követelni az Mt. V. 68. §-ának (1) bekezdésében írtak figyelembe vételével. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.049 1976/3. szám alatt hozott, a Pfl. 35.067/1976. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) /