Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 30. szám
658 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám 2- § (1) A rendelet szempontjából intézeti étkeztetés: az 1. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek és intézmények (kórházak, nevelő otthonok, bölcsődék, napközi otthonok, diákotthonok, menzák, üdülők stb.,- (a továbbiakban: intézet) által a betegek, beutaltak, gyermekek stb. részére rendszeresen szolgáltatott étkeztetés. • (2) Hivatali étkeztetés a munkahelyi étkeztetésnek az a formája, amelyet a munkáltató a munkaviszonyban álló dolgozói részére szervez. 3- § (1) Az intézeteknél az étkeztetésre felhasználható nyersanyagköltséget norma határozza meg. Az élelmezési nyersanyagnorma betartása — a (2) és a (3) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve — kötelező. (2) Az intézeti élelmezési normákat éves átlagban kell betartani. Idényszerűen, átmenetileg azoktól el lehet térni, de az eltéréseknek az év egészében ki kell egyenlíteniük egymást. (3) Az intézet vezetője — sajátos helyi körülmények esetén — az élelmezési nyersanyagnormától felfelé és lefelé tíz-tíz százalékos mértékben eltérést engedélyezhet. A túllépésből eredő többletköltséget azonban az előző évi pénzmaradványból, illetve az előirányzatfelhasználási jogkör keretében kell fedezni. (4) Az élelmezési nyersanyagnormának a (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó túllépését a Pénzügyminisztérium engedélyezheti. 4- § (1) Intézeti vagy hivatali étkezés igénybevételére a költségvetési szervezettel (intézettel) munkaviszonyban álló dolgozó jogosult. A szervezet vezetője a 3. és a 4. számú mellékletben meghatározott esetekben engedélyezheti egyéb személy (más szervezet dolgozója, családtag, nyugdíjas) étkeztetését is. (2) Napi négy órai munkaidőt meg nem haladó részfoglalkozású dolgozó naponta csak egy főétkezést vehet igénybe. (3) Az étkeztetést igénybe veheti a dolgozó akkor is, ha a) fizetett szabadságon, b) fizetés nélküli tanulmányi szabadságon, c) táppénzes állományban, d) szülési, terhességi-gyermekágyi szabadságon van, illetve e) gyermekgondozási segélyben részesül. (4) A költségvetési szervezet (intézet) vezetője megengedheti, hogy a konyhát, étkezdét más költségvetési szervezet, vállalat dolgozói (ellátottjai) csoportos étkeztetése céljára igénybe vegyék, ha ezt a konyha, étkezde teljesítőképessége — a saját ellátottak, illetve dolgozók étkeztetésének hátránya nélkül — lehetővé teszi. (5) A vezető azt is engedélyezheti, hogy az ételt a konyháról, az étkezdéből, illetve a telephelyről elszállítsák. Az elszállított étel mennyiségét a vezető vagy az általa megbízott dolgozó rendszeresen ellenőrizni tartozik. Ellátottak intézeti étkeztetése 5- § (1) Az intézeti ellátottak napi élelmezési nyersanyagnormáit az 1. számú, a részétkezésekét a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben nem szereplő intézetek élelmezési normáját a Pénzügyminisztérium az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv), a fővárosi, megyei, megyei városi tanács vb illetékes szakigazgatási szerve javaslatára külön állapítja meg. (2) Részétkezés biztosítása esetén a 2. számú mellékletben foglaltak alkalmazásával csak a napi norma megfelelő hányada vehető igénybe. (3) Az alkalmazandó norma összegét súlyozott átlagszámítással kell megállapítani, ha az intézeten belül az ellátottak részére kétféle norma van érvényben, de csak egyféle étel előállítására van lehetőség. (4) A diétás étkeztetésről az egyébként engedélyezett élelmezési norma betartásával kell gondoskodni. Dolgozók intézeti étkeztetése 6. § (1) Az intézettel munkaviszonyban álló dolgozókat — kérésükre — étkeztetésben kell részesíteni. (2) Az intézeti étkeztetést köteles igénybe venni a) az étkeztetéshez kapcsolódó munkakörben,
