Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 659 b) a gyermek- és oktatási intézménynél, továbbá az üdülőkben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozó és e dolgozó bentlakó családtagja. (3) Az étkeztetés igénybe vételére kötelezett személyek körét, valamint a mentesítés eseteit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) Egészségi állapotától függően a dolgozó és bentlakó családtagja diétás étkezést is igénybe vehet, ha az intézetben diétás étkeztetés van. 7- § (1) Az étkezés igénybevételére kötelezett a) bentlakó dolgozó és családtagja az egész napi étkezést, b) kintlakó dolgozó a munkaideje alatt kiszolgáltatott étkezést köteles igénybe venni. (2) Az intézetben bentlakó étkezésre kötelezett dolgozó (és családtagja) a heti pihenőnapon és szabadsága idején is köteles az étkezést igénybe venni, ha az intézet konyhája ez időben működik. Mentesül a dolgozó és a családtag az élelmezés kötelező igénybevétele alól, ha az intézet területét egész napra elhagyja. 8- § (1) Az intézeti étkeztetésre jogosult dolgozók és családtagjaik élelmezési nyersanyagnormáját (személyzeti norma) az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Ha az intézeti ellátottak élelmezési normája alacsonyabb a személyzeti normánál (bölcsőde, napközi otthon stb.), akkor a dolgozók (családtagok) az ellátottakkal azonos étkeztetésben részesülnek. (3) Ha az intézeti dolgozók száma a 10 főt nem haladja meg, akkor az alkalmazottak részére a három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) alkalmával ugyanazt az élelmezési normát lehet alkalmazni, mint ami az intézeti ellátottak részére engedélyezve van. (4) Az ellátottak magasabb élelmezési normája alkalmazható az intézeti dolgozók és családtagjaik esetében akkor is, ha ezt a dolgozók kérik, az illetékes szakmai szakszervezet ehhez hozzájárul és a dolgozók vállalják az emelt norma alapján előírt magasabb térítési díj fizetését. 9- § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az étkeztetés igénybevételére kötelezett dolgozó és családtag a térítési díjat akkor is köteles megfizetni, ha az étkezést nem veszi igénybe. A térítési díj fizetése alól csak akkor mentesül, ha az étkezés kötelező igénybevétele alól az e rendeletben meghatározott esetekben felmentést kap. (2) A térítési díj mértékét az élelmezési nyersanyagnorma alapul vételével kell meghatározni. (3) Az intézeti étkeztetésnek és a térítési díj fizetésének részletes szabályait — ideértve a kedvezményes térítési díj megállapításának esetét is — a 3. számú melléklet tartalmazza. Dolgozók hivatali étkeztetése 10. § (1) A költségvetési szervezet — amennyiben ennek feltételei biztosíthatók — köteles a dolgozói hivatali étkeztetéséről gondoskodni. (2) Az élelmezési nyersanyagnormát a költségvetési szervezet vezetője a szakszervezet helyi szervével egyetértésben állapítja meg. 11- § (1) A költségvetési szervezet — az e rendelet alapján megállapított összegben — a hivatali étkeztetéshez hozzájárulást folyósít. A hozzájárulást a dolgozó részére kifizetni nem szabad. (2) Az egy ebédadagra jutó hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) rögzített összeg, melytől a (4) bekezdés kivételével nem szabad eltérni. (3) A hozzájárulás azonos azzal az összeggel, amit a munkáltató 1975. év folyamán — a jutalmazási keretből nyújtott kiegészítést nem számítva — erre a célra felhasznált. A hozzájárulás öszszege azonban nem lehet ebédadagonként 80 fillérnél kevesebb. Ugyancsak 80 fillér munkáltatói hozzájárulást folyósíthatnak a rendelet hatálybalépése után létesített költségvetési szervezetek is. (4) Az előzőek szerint megállapított hozzájárulás összege csak akkor növelhető, ha — a többletet a jutalmazási előirányzatból fedezik, vagy — a Munkaügyi Minisztérium — indokolt es a költségkihatást is feltüntető előterjesztés alapján — a hozzájárulás felemelését engedélyezi.