Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

254 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám Tvr. 6. §. (1) A vállalat dolgozói, illetőleg a termelőszövetkezet közgyűlése visszahívhatja a társadalmi bíróságnak azt a tagját, aki méltatlanná vált a megbízatásra. (2) A visszahívást kezdeményezhetik a bíróság tagjainak jelölésére jogosultak. Ir. 6. A társadalmi bíróság tagja visszahívható, ha tisztségének betöltésére méltatlanná válik. így pl. ha büntető eljárás során jogerősen elítélik, ha jogerősen fegyelmi büntetést szabtak ki vele szemben, vagy ha a szocialista együttélési szabályokat egyébként sértő magatartást tanúsított. A visszahívás felől a megbízásra méltatlanná válás után a soron következő szakszervezeti taggyűlésen vagy közgyűlésen kell dönteni. Az a társadalmi bírósági tag, aki ellen kizárási indítványt terjesztettek elő, az indítvány elbírálásáig a társadalmi bíróság eljárásában nem vehet részt. A visszahívásra a szakszervezeti bizottság tesz javaslatot. A szakszervezeti bizottságnál bárki kezdeményezheti a visszahívást. A visszahívás a választásra vonatkozó szabályok szerint történik. A munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésének más vállalathoz, illetve más telephelyre történő áthelyezésének időpontjában a társadalmi bírósági tagság minden külön intézkedés nélkül megszűnik. A munkaviszony (tagsági viszony) szünetelése esetén a társadalmi bírósági tagsággal járó jogosultságok nem gyakorolhatók. A társadalmi bíróság tagjainak jogai és kötelességei Tvr. 7. §. (1) A társadalmi bíróság tagjait munkaviszonyuk, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyuk tekintetében ugyanolyan védelem illeti meg, mint a Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezet választott tisztségviselőit, illetőleg a szövetkezeti döntőbizottság tagjait. (2) A társadalmi bíróság tagjait e tevékenységük körében a Büntető Törvénykönyv 114. §-ában meghatározott védelem is megilleti. (3) A társadalmi bíróság elnökét meg kell hívni a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezeti vezető testületek olyan üléseire és értekezleteire, ahol a munkafegyelemnek, a társadalmi tulajdonnak vagy az üzemi (szövetkezeti) demokráciának a társadalmi bíróságot érintő kérdéseit tárgyalják. Ir. 7. Az állandó társadalmi bíróság tagjának munkajogi védelme azt jelenti, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a társadalmi bíróság tagjának más munkahelyre történő beosztásához, továbbá munkaviszonyának a vállalat áltrl való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés ese:én az új munkahely elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. A változó munkahelyre alkalmazott társadalmi bírósági tagnak más munkahelyre történő beosztásáról pedig- a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A felsőbb szakszervezeti szerv meghatározásánál a szakszervezeti tisztségviselőkre megállapított szabályok érvényesek. A társadalmi bíróság működésének eredményéről, a vállalat munkájára gyakorolt hatásáról az elnöknek a dolgozók előtt — évenként — be kell számolnia, a szakszervezeti bizottság titkára is köteles beszámolni az év végi taggyűlésen a társadalmi bíróság munkájáról, és a szakszervezeti bizottság segítő és ellenőrző tevékenységéről. n. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK Tvr. 8. §. (1) A társadalmi bíróság jár el: a) a szocialista együttélés szabályainak megsértése esetén, b) fegyelmi elbírálásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója által odautalt magatartások esetén, c) a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság által a társadalmi bírósághoz megküldött ügyekben. (2) A társadalmi bíróság eljárását kezdeményezhetik : a) a vállalatnál működő társadalmi szervezetek, b) a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetőleg a fegyelmi jogkör más gyakorlója, c) a vállalat bármely dolgozója. Ir. 8. A társadalmi bíróság jár el a szocialista együttélés szabályainak megsértése esetén. Ilyen cselekményt követ el különösen az a dolgozó, aki botrányt okoz, a tőle elvárható segítséget önző módon megtagadja, a munkatársakkal, különösen a nőkkel vagy a fiatalokkal szemben méltatlan magatartást tanúsít, züllött életmódot folytat, családjával nem törődik. A fegyelmi elbírálásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója által odautalt magatartások általában a munkafegyelmet sértő cselekmények és mulasztások. így pl. a munkaidőre előírt szabályok megszegése, a munka hanyag, anyagpazarló végzése, a dolgozók életét, egészségét és testi épségét védő szabályok meg nem tartása. Ir. 9. A szakszervezeti bizottság, a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetőleg a fegyelmi jogkör más gyakorlója az ügyek kezdeményezése előtt fordítson gondot a társadalmi bíróság elé kerülő ügyek kiválasztására, mert ennek elhanyagolása egyrészt a társadalmi bíróság túlterheléséhez, másrészt a tárgyalások nevelő erejének csökkenéséhez vezet.