Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 253 A társadalmi bíróság megszervezése Tvr. 2. §. (1) Társadalmi bíróság működhet bármely állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, intézménynél, szövetkezetnél (a továbbiakban: vállalatnál). (2) A társadalmi bíróság megalakításáról és tagjainak számáról a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet illetékes szervének kezdeményezésére a dolgozók közössége, termelőszövetkezet esetében a közgyűlés határoz. (3) A társadalmi bíróság működéséhez szükséges dologi feltételekről a vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége gondoskodik. Ir. 1. Az egyéb állami gazdálkodó szervek közé tartoznak a középfokú gazdasági irányító szervek (tröszt, iroda stb.), az állami gazdaságok, továbbá a nem vállalatként megszervezett termelőegységek, gyáregységek (banyaüzietmegységek stb.) ha önálló szakszervezeti bizottságuk van. Nagylétszámú szervezeti egység (pl. házgyár, főépítésvezetőség stb.) esetén, amely mellett nem szerveztek szakszervezeti bizottságot, tehát, ahol műhelybizottság működik, a társadalmi bíróság ott is megalakítható. Társadalmi bíróság költségvetési szervnél is létesíthető. A költségvetési szerveknél a társadalmi bíróság megalakítása azonos módon történik, mint az állami gazdálkodó szerveknél. Ir. 2. Külön társadalmi bíróságot lehet megalakítani a vállalat székhelyén kívül működő olyan szervezeti egységnél (pl. üzemnél, üzemegységnél, kirendeltségen, telephelyen), ahol önálló szakszervezeti bizottság van. A társadalmi bíróság tagjainak jelölése, választása és visszahívása Tvr. 3. §. A társadalmi bíróság tagjainak jelölésére a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége (elnöksége) tesz javaslatot a büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartású dolgozók közül. Jelölteket a dolgozók is javasolhatnak. Ir. 3. A társadalmi bíróság tagjait úgy kell jelölni, hogy kifejezésre juttassa a vállalat (üzem, műhely stb.) dolgozóinak összetételét. Megfelelő arányban legyenek képviselve a fizikai, az értelmiségi, az adminisztratív dolgozók, a nők és férfiak, valamint a 18. életévüket betöltött fiatalok is. A jelölésnél a vállalat vezetőinek, a fiatalok esetében a KISZ-nek a véleményét is figyelembe kell venni. Helyes az olyan dolgozók jelölése, akik tagjai a vállalati törzsgárdának, illetőleg akik a bíróságnál népi ülnökként működnek, illetőleg működtek. A tvr-ben követelményként meghatározott erkölcsi bizonyítvány beszerzéséről az állandó társadalmi bíróság tagjai vonatkozásában a jelölő szerv köteles gondoskodni. Tvr. 4. §. (1) A társadalmi bíróság tagjait a vállalat dolgozói, termelőszövetkezet esetében a közgyűlés öt évre választja. (2) A társadalmi bíróság tagjai maguk közül választják meg a társadalmi bíróság elnökét és helyettesét, aki az elnök akadályoztatása esetében annak jogkörében jár el. Ir. 4. A társadalmi bíróság tagjainak megválasztása szakszervezeti taggyűlésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A választást a vállalat szakszervezeti bizottsága készíti elő. A megválasztott társadalmi bíróság tagjai maguk közül a szakszervezeti bizottság javaslata alapján nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg a társadalmi bíróság elnökét, illetve elnökhelyettesét. A társadalmi bíróság tisztségviselőinek a választásánál ügyelni kell arra, hogy a társadalmi bírósági tisztség a betöltött munkakörrel, illetve az egyéb társadalmi megbízatással ne legyen összeférhetetlen. A szakszervezeti bizottság és a vállalati munkaügyi döntőbizottság tagjai társadalmi bírói tisztséget nem tölthetnek be. A társadalmi bíróság folyamatos segítését és ellenőrzését a szakszervezeti bizottság látja el. Oktatásuk megszervezése és ellenőrzése a szakszervezeti bizottság feladata. Az állandó társadalmi bíróság tagjává legalább öt, de legfeljebb huszonöt dolgozót kell megválasztani. Tvr. 5. §. (1) Olyan vállalatnál, ahol társadalmi bíróság állandóan nem működik, a vállalat dolgozói vagy az érdekelt szocialista brigád tagjai esetileg — egy-egy ügy elbírálására — is választhatnak társadalmi bíróságot. (2) A szocialista brigád kezdeményezheti, hogy az egyébként társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben maga járjon el. Ezekben az esetekben a szocialista brigád eljárására a jelen törvényerejű rendeletben foglaltak az irányadók. Ir. 5. A szocialista brigád abban az esetben, ha a vállalatnál társadalmi bíróság működik, az annak hatáskörébe tartozó ügyekben saját tagjait illetően maga is eljárhat. Ha az ügy átadását a szocialista brigád kezdeményezi, a társadalmi bíróság a szocialista brigádnak az ügyet átadja. Az átadás kérdésében a társadalmi bíróság határozattal dönt. Az ügy befejezését követően a szocialista brigád megbízatása megszűnik. A brigád tagjai közül az általuk kijelölt választott tag vezeti le a tárgyalást, és szövegezi meg — a brigád tagjai részéről elhangzott vélemények alapján — kialakított állásfoglalást.