Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

252 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám SZOT irányelv A Szakszervezetek Országos Tanácsának 2/1976. (IV. 15.) SZOT számú irányelve a társadalmi bíróságok megalakításáról, szervezetéről és működéséről (Az alábbiakban közöljük a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a társadalmi bíróságokról szóló 1975. évi 24. számú törvényerejű rendeletét. A vastag betűs szedés a társadalmi bíróságokról szóló 1975. évi 24. számú törvényerejű rendelet — a továbbiakban Tvr. — szövege. Az állóbetűs szedés a SZOT Elnökségének irányelve, a továbbiakban Ir.) A SZOT Elnökségének jelhívása a társadalmi bíróságok tevékenységének elősegítésére A társadalmi bíróság közel 20 éves gyakorlatából leszűrt tapasztalatok és az időközben a társadalmi életben bekövetkezett fejlődés, valamint az igazságszolgáltatási szervezetben végbement változások szükségessé tették, hogy a társadalmi bíróságokról kiadott 1962. évi 24. számú törvényerejű rendelet helyett a társadalmi fejlődést és a kollektívák igényeit jobban kielégítő szabályozásra kerüljön sor. A SZOT Elnöksége ennek érdekében új irányelvet ad ki, amelyben felhívja valamennyi szakszervezeti bizottság figyelmét, hogy a társadalmi bíróságokról szóló 1975. évi 24. számú törvényerejű rendeletben a szakszervezeti bizottságok, illetve a kollektívák részére biztosított döntési joggal — a társadalmi bíróságok választása tekintetében — bátran éljenek. Ragadják meg azt a lehetőséget, hogy az új jogszabály megszünteti a társadalmi bíróságok létesítésénél korábban felállított korlátot. A társadalmi bíróság megalakításánál ma már nem a munkáltató által foglalkoztatott dolgozói létszám — 100 fő — hanem a dolgozó kollektíva döntése az irányadó. Az üzemi demokratizmus erősödése és a kollektívák politikai érettsége megalapozza: a dolgozók részére döntési jogot bitosítva lehetővé tegyük, hogy maguk döntsék el milyen formában kívánják működtetni a társadalmi bíróságot. Azt is eldönthetik, hogy állandó jelleggel szeretnék működtetni, vagy csak egyes adott esetekben kívánják létrehozni a társadalmi bíróságot. A társadalmi bíróság jól beleilleszkedik az üzemi demokrácia intézményrendszerébe. A társadalmi bíróság lehetőséget nyújt, hogy nevelje a szocialista együttélés szabályainak megsértőit és az egész kollektívát. A társadalmi bíróság a választás lehetőségét kínálja fel a fegyelmi jogkör gyakorlójának azáltal, hogy módot ad arra —, ha úgy ítéli meg. hogy az adott ügyben a kollektíva döntésétől nagyobb nevelő hatás várható — hogy az ügyet a maga részéről lezárva — a társadalmi bíróságnak küldje meg. Vállalati szinten érvényesüljön a szocialista alapelv, mely szerint a megtévedt dolgozóknak a jogellenes cselekményektől való visszatartása mellett gondoskodni kell a kollektívába való beilleszkedésről is. Ezért a társadalmi bíróság által megvalósításra váró feladatok igen jelentősek. Hatással vannak az eljárás alá vont személyre, de közvetve érintik az egész kollektívát. A társadalmi bíróság döntése a kollektíva véleményét fejezi ki. Ezért a társadalmi bíróság vállalati üzemi szinten való létrehozását, illetve a vállalatnál működtetését a kollektív szerződésben kell szabályozni. Ha a vállalatnál már működött társadalmi bíróság, ezután is célszerűnek látszik a társadalmi bíróság megalakítása. A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek meghatározásánál irányadó a társadalmi nevelő jelleg, valamint az, hogy az igazságszolgáltatási hatáskörbe tartozó ügyekben a bíróság járjon el. A hatásköri kérdésekben történt módosítások lehetővé tették, hogy a társadalmi bíróságok elé kerülő ügyek kivétel nélkül olyanok legyenek, amelyeknél a társadalmi nevelő hatás érvényesülésétől várható a legjobb eredmény. A kollektív nevelő célzat és az üzemi demokratizmus érvényesülése érdekében a társadalmi bírósági eljárás lehetőséget ad a szocialista brigádok számára is, hogy tagjaik ügyében maguk járhassanak el. A maguk sokirányú tapasztalataival, emberformáló magatartásával felvértezve neveljék, s ha kell ezzel az eszközzel kényszerítsék a megtévedt munkatársukat a törvényesség megtartására, a szocialista brigádtaghoz méltó magatartás tanúsítására. Reméljük, hogy a dolgozó közösségek a számukra adott lehetőséggel élni fognak, és jobban használják a társadalmi bíróságban rejlő lehetőségeket, mint ahogy azt az elmúlt években tették. A SZOT Elnöksége ennek érdekében felhívja valamennyi ágazati szakszervezet, SZMT (SZBT) megyei (budapesti) bizottság figyelmét arra, hogy a törvényerejű rendeletben és a SZOT irányelvben foglaltakat a dolgozókkal tudatosítsák, és adjanak meg minden segítséget a társadalmi bíróságoknak tevékenységük minél színvonalasabb ellátásához: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A társadalmi bíróság feladatai Tvr. 1. §. A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják, döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére, és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését.