Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 15. szám

248 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 26. A 11/1966. (VI. 29.) PM. számú rendelet 30. §-a (7) bekezdésének a) és c) pontja alapján az illetékmentesség külön-külön megállapítható. A 11/1966. (VI. 29.) PM. számú rendelet 30. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint mentes a vissz­terhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól a ta­nácsi értékesítésű lakásnak, továbbá a szövetke­zeti lakásnak a tanács által történő értékesítése. A (7) bekezdés c) pont rendelkezése alapján illetékmentes a kisajátítási kártalanítási összegből ráeső rész erejéig a kártalanított ingatlan vásár­lása. A gyakorlatban előfordult, hogy a volt tulajdo­nos részben a kisajátítási kártalanítási összegből és részben egyéb forrásból származó pénzből szö­vetkezeti lakást és üdülő-ingatlant vásárolt. A vevő az üdülő vételénél kérte az illetékmentesség megállapítását azzal az indokkal, hogy a kártala­nítási összegből vásárolta. A pénzügyi hatóság a kapott kártalanítási összegből levonta a szövetke­zeti lakás vételárát, a fennmaradó kártalanítási összeg erejéig elismerte az illetékmentességet, az azt meghaladó vételár összeget illetékfizetési kö­telezettség alá vonta. Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a fentebb hivatkozott rendelkezések alapján két különböző jogcímen megállapítható-e az ille­tékmentesség, vagy ilyen esetben is csak a kár­talanítási összeg erejéig terjed. A helyes álláspont a következő: Az Illetékkódex 30. §-ának (7) bekezdése a va­gyonátruházási illeték alóli mentesség kedvezmé­nyét az a)—j) pontokig terjedő részletezés mellett külön-külön azokban az esetekben biztosítja, ami­kor közérdekű célok megvalósítása folytán követ­kezik be tulajdonváltozás, illetőleg amikor a tör­vényhozó ilyen jellegű kedvezmény biztosításával is elő kívánja mozdítani a központi célkitűzések­I nek a célszerűbb és gazdaságosabb megvalósítá­sát. Lényegében azért mentesek — a jogszabály szerint — a visszterhes vagyonátruházási illeték alól azok, akik tanácsi értékesítésű, vagy szövet­kezeti lakást vásárolnak, mert ezeknek a többszin­tes, rendszerint csoportosan épített lakásoknak a kivitelezése a modern technikai megoldások alkal­mazása mellett gazdaságosabb. Ettől függetlenül, külön jogcímen azért élvez­nek — a kártalanítási összegből rájuk eső rész erejéig — a kártalanított személyek a vagyonát­ruházási illeték alóli mentességet, hogy a közér­dekű célok meg< alósítása érdekében történt tu­lajdonelvonás folytán az újabb ingatlan vásárlá­sával ne kerüljenek hátrányos anyagi helyzetbe. A jogszabály nem zárja ki az egyik kedvezmény igénybevétele esetén a másik kedvezmény alkal­mazásának a lehetőségét, de olyan rendelkezést sem tartalmaz, hogy a mentességre alapot nyújtó két önálló jogcím fennállása esetén az egyik kedvez­mény igénybevétele beszámítási lehetőséget biz­tosítana és így részben kizárná a másik önálló jogcímen alapuló kedvezmény alkalmazását. A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.294/1975. sz. határozata alapján. Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága. A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VII.. Lenin kőrút 9—11., levélcím: 1906 postafiók 223. Telefon: 221-285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert Szerkesztőség: 1055. Budapest V.. Bajcsy-Zsilinszky út 78. IV em. Telefon: 121-592 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900. Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással K Hl 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Havi előfizetési díj 12.— Ft. Éves előfizetési díj 144,— Ft Index: 25 801 76.2223/2-15 — Készült a Zrínyi Nyomdában Budapest — F. v.: Bolgár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents