Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 15. szám
15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 241 (2) Ha a felszabaduló munkaerő létszáma tíz főt meghalad, annak véglegesen vagy ideiglenesen történő szervezett elhelyezése a felügyeleti, illetőleg irányító szervek, vagy a vállalatok kezdeményezésére, a területileg illetékes munkaerőközvetítő szervek egyidejű tájékoztatása mellett történhet. Magánszemélyek ilyen tevékenységet nem folytathatnak. (3) A munkaerő szervezett elhelyezése történhet a dolgozók áthelyezése útján [Mt. 25. § (2) bekezdés, Mt. V. 24. §] végleges jelleggel vagy a dolgozók kirendelése útján [Mt. 35. § (3), Mt. V. 42. §] ideiglenes jelleggel. 13. §. (1) A vállalat a munkára jelentkezőkből és a közvetítés útján helyből ki nem elégíthető létszám igénye fedezésére engedélyt kérhet a munkaerő más megyéből, illetve a megye távolabbi (a telephelyén kívüli) területéről való toborzására. (2) A toborzási engedély a vállalat (gyáregység stb.) telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja meg. Ha a vállalat más megye területéről kíván munkaerőt toborozni, úgy ehhez az érintett megvei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének engedélye is szükséges. (3) A toborzási engedélyben a toborzási tevékenvség helvét, időtartamát, a toborozható létszámot pontosan fel kell tüntetni. 14. §. Az időszakosan termelő (idényjellegű) — az állami, kísérleti tan- és célgazdaság, az állami erdőgazdaság, a mezőgazdaság termékeit feldolgozó időszakos jelleggel működő (cukorgyár, konzervgyár, rostkikészítő telep stb.), az építőipari, építőanyagipari, az idegenforgalom és üdültetés lebonyolításában résztvevő kiskereskedelmi és vendéglátóipari és más — vállalatok határozott időre vagy határozott munka elvégzésére a munkavégzés helyétől számított 30 km-es körzeten belül igazgatási határokra tekintet nélkül, továbbá a megye határain belül külön engedély nélkül toborozhatnak munkaerőt. 15. §. (1) Munkaerő-toborzás a toborzási engedélyben feltüntetett területen, illetőleg e rendeletben szabályozott módon kizárólag munkaviszonyban nem álló dolgozók körében végezhető. (2) Munkaerő-toborzást csak a toboroztató vállalattal, főállású munkaviszonyban álló olyan dolgozó végezhet, akit a vállalat munkaügyi munkakör ellátására alkalmaz. A toborzó és a toborzott dolgozó külön díjazásban nem részesíthető. 16. §. A munkaerő-toborzási tevékenység befejezése után, legkésőbb a toborzási engedélyben meghatározott idő lejártát követő tíz napon belül a vállalat köteles jelenteni a toborzási engedélyt adó [13. § (2) bekezdés] megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének a toborzott dolgozók számát. 17. §. A munkaerő szervezetten történő elhelyezésével és toborzásával elsősorban azokat a vállalatokat kell segíteni, amelyek: — beruházások — különösen a gyorsításra kijelölt és az exportkapacitások bővítésére irányuló — kivitelezésén, üzembe helyezésén dolgoznak, — nagyhatékonyságú termelőberendezések többműszakos kihasználását irányozták elő, — termékeik jelentős részét exportra termelik, vagy — fejlesztésre előirányzott lakossági szolgáltatások megvalósításán dolgoznak. VEGYES RENDELKEZÉSEK 18. §. (1) A vállalatok betöltetlen munkahelyeiket hirdethetik : a) közvetlenül a vállalat, gyáregység, telephely, üzlet bejáratánál, valamint a munkaerő-közvetítő szerveknél, b) toborzási engedély alapján az engedélyezett területen (megyében) elsősorban a helyi lapban (a toborzási engedély időtartama alatt), c) a jogszabály alapján előírt pályázatok útján a pályázati feltételeikkel együtt, d) olyan (speciális képzettséget igénylő) munkakör esetén, amelyben a vállalat műszakonként legfeljebb három főt foglalkoztat, s a tevékenység belső erőből nem oldható meg. (2) Az álláshirdetés csak a munkakör (munka) megnevezését tartalmazhatja, ezen kívül a munkarendről és az esetleg rendelkezésre álló munkásszállásról adhat tájékoztatást. A bérezésre, egyes kedvezmények juttatására a hirdetés nem terjedhet ki. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően állás nem hirdethető, így különösen szórólapokon, falragaszokon, lakásokra juttatott tájékoztatókon, munkásszálláson.
