Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 4. szám

58 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám 3- §• Ez a rendelet az 1976. évi február hó 1. napján lép hatályba. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1004 1976. (II. 1.) számú határozata az állami kitüntetésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről A Minisztertanács — az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 3. számú törvény erejű rendelet 18. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének viselése és használata tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következő határozatot hozza: 1. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint a szocialista brigádok, munkacsoportok részére történő adományozásról szóló 1047/1972. (XII. 27.) számú minisztertanácsi határozatnak a kitüntetések viseléséről és használatáról szóló 7. és 8. pontja, illetőleg az azt megállapító 1004,1975. (II. 21.) számú minisztertanácsi határozat és a kitüntetési javaslatokról szóló 1064/1974. (XII. 31.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. 2. Ez a határozat 1976. évi február hó 1. napján lép hatályba. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek A munkaügyi miniszter 1 1976. (I. 31.) Mü M számú rendelete a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról [A vastagbetűs szedés megismétli a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) és a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) idevágó rendelkezéseit, a vékonyabb betűs szedés a munkaügyi miniszteri rendelet szövege.] A népgazdaságunk előtt álló főfeladat a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Ennek érdekében biztosítani kell a dolgozók hatékony foglalkoztatásának feltételeit, törekedve a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználására. Ez szükségessé teszi, hogy a vállalatok feladataikat elsősorban a saját dolgozóikkal lássák el és a dolgozók munkaerejüket a főállásuk szerinti munkahelyükön hasznosítsák. Ezért másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásra, illetve munkavégzésre csak indokolt esetben kerülhet sor a mainál szűkebb keretben, a főállás szerinti munkáltató engedélyével és az ilyen munkáknál is érvényesítve a munka szerinti elosztás elvét. A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: Általános rendelkezések 1- §• (1) Vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv, társadalmi szervezet, továbbá minden egyéb munkáltató (a továbbiakban: vállalat) más vállalatnál a törvényes munkaidőre szóló munkaviszonyban, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó ipari szövetkezeti tagsági viszonyban (a továbbiakban: főállás) álló dolgozót másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban — a jogszabályok keretei között — csak akkor foglalkoztathat, ha az adott feladat a) a vállalat főállású dolgozóival — a munkakörükbe tartozó munkaként — nem végeztethető el. b) elvégzését az a vállalat, amelynek a tevékenységi körébe tartozik, megfelelő határidőre nem vállalja, és c) ellátására főállású dolgozó alkalmazása nem indokolt, illetőleg ilyen dolgozó alkalmazására nincs lehetőség. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatáshoz a dolgozó főállása — és esetleges további munkaviszonya — szerinti munkáltatónak előzetes, írásbeli engedélye is szükséges, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. (3) A másodállás és a mellékfoglalkozás engedélyezésénél figyelembe kell venni a szakszervezet vállalati szervének véleményét. (4) Az előírt engedély nélkül — a főálláson kívüli foglalkoztatásra — megkötött szerződés ér-