Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1083 letkezett változásoknak a telekkönyvben történő feltüntetésére rendelkezést nem tartalmaz, illetve csak a megvalósult állapotot tartalmazó kisajátítási tervben szerepelnek a kialakult földrészletek végleges helyrajzi számai. A határozat ellen a2 1957. évi IV. tv. 45. §~énak megfelelően biztosítani kell a fellebbezési jogot. A R. 53. §-ához 1. A kisajátított ingatlan birtokbaadását az igazgatási osztály rendeli el; ez áltálában a kérelemnek helyt adó határozatban történik. A kisajátítási eljárás része a határozat végrehajtása: a birtokbaadás is. Ezt az eljárást lefolytató igazgatási osztály — kérelemre — rendeli el. A birtokbaadás foganatosítása az ingatlan fekvése szerint illetékes szakigazgatási szerv feladata (pl. a községi szakigazgatási szervé). A birtokbaadás elrendelése általában a kérelemnek helytadó határozatban történik. Ha ez nem lehetséges (mert pl. a lakók elhelyezése még nem történt meg; vagy a termést még nem takarították be) a birtokbaadásról külön határozatban kell rendelkezni. A tvr. 22. § (1) bek. alapján, fontos érdekből kért azonnali végrehajtás indokoltságát a kisajátítást kérőnek igazolni kell. Az azonnali végrehajtást a határozatban meg kell indokolni. 2. A kisajátított ingatlan egy részének birtokbaadása is elrendelhető. A kisajátított ingatlan részleges birtokbaadásának elrendelésénél a tvr. 5. §-ában foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell. A kisajátított ingatlan egy részének birtokbaadása tehát nem rendelhető el akkor, ha a birtokba nem vett ingatlanrész az eredeti céljára használhatatlanná válik, vagy az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetőleg számottevően költségesebbé válik. 3. A kisajátítást kérő és a tulajdonos között a birtokbaadásról létrejött egyezség esetén a hatósági úton történő birtokbaadásra nincs szükség. A birtokbaadás — mint államigazgatási végrehajtási eljárás — egyik sajátossága, hogy annak elrendelése előtt meg kell kísérelni a kötelezettet rábírni a teljesítésre. A birtokbaadásról jegyző könyvet kell felvenni [R. 54. § (1) bek.] és azt a birtokbaadást elrendelő szervnek is meg kell küldeni. Ha a kisajátítást kérő és a tulajdonos között a birtokbaadás helyére, idejére és módjára nézve egyezség jött létre, a kisajátítási hatóságnak nem a birtokbaadás elrendeléséről, hanem a jóváhagyott egyezség határozatba foglalásáról kell döntenie. Ez azért is szükséges, mert a R. 54. § (4) bekezdése szerint a kisajátított ingatlan birtokbaadása a közületi elhelyezési eljárást pótolja. A R. 56. §-ához 1. Nem tekinthető lakáspótlásnak az olyan lakásépítés, amelyet a kisajátítást kérő szerv a kisajátítástól függetlenül végez. A R. 56. §-ának (1) bekezdése kötelezően írja elő a kisajátítás folytán megszűnt lakások pótlását. E kötelezettség alól nem lehet felmentést adni. Egyes esetekben a kisajátítást kérő szervek arra hivatkozással próbálnak mentesülni a lakáspótlási kötelezettség alól, hogy központi beruházási keretből vagy a vállalat részesedési alapjából egyébként is építenek lakásokat. Miután azonban a lakásépítésre kisajátítás hiányában is sor kerülne, a lakáspótlási kötelezettség teljesítéseként csak az olyan lakásépítés fogadható el, amelyet a kisajátítást kérő szerv az egyébként — kisajátítás nélkül — előirányzott lakásszámon felül teljesít. 2. A kisajátítási kérelemben feltüntetett lakásépítés megtörténtét, illetőleg a lakáspótlás teljesítését az igazgatási osztálynak hivatalból ellenőriznie kell. A R. 56. §-ának (2) bekezdése szerint a lakáspótlási kötelezettség nem vonatkozik a lakásépítés céljára történő kisajátítás esetére. E rendelkezésre hivatkozással a kisajátítást kérők nem mentesülhetnek a lakáspótlási kötelezettség alól oly módon, hogy kisajátítási kérelmükben a tényleges kisajátítási cél mellett — pl. üzembővítés — a lakásépítést is feltüntetik. A lakásalap csökkenésének megakadályozása érdekében a kisajátítási kérelemben egyéb kisajátítási cél mellett feltüntetett lakásépítés megtörténtét hivatalból ellenőrizni kell. Ha a kisajátítást kérő szerv a kérelemtől eltérően nem épített lakásokat, vagy a kisajátítás folytán megszűnt lakásoknál kevesebbet épített, akkor a kisajátítási határozatot módosítani kell és a szervet lakáspótlásra kell kötelezni. A határozatban előírt lakáspótlást szükség esetén megfelelő hatósági intézkedéssel is "biztosítani kell. 3. A lakáspótlást a kisajátított ingatlan tulajdonosa is magára vállalhatja. A lakáspótlás úgy is történhet, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosa öröklakást, családi h5zat, toldaléképületet stb. épít. Ha a tulajdonos ezt vállalja, nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kisajátítást kérő szervet a kisajátítási határozatban kötelezni kell a lákáspótlás megtörténtének meghatározott időn belül történő igazolására. Ha a kisajátított ingatlan tulajdonosa a lakáspótlásnak mégsem tesz eleget, akkor a kisajátítást kérő szervet utólag kell lakáspótlásra kötelezni. A lakáspótlás célja, hogy a kisajátítás folytán a népgazdaság lakásalapja ne csökkenjen. Ezért meglevő lakás tulajdonjogának megszerzése pótlásként nem tudható be. Ebből következik, hogy a volt tulajdonos OTP vagy egyéb társasházban