Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

1084 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám levő öröklakás, tanácsi értékesítésű lakás, illetőleg családi ház vásárlásával a pótlási kötelezettséget nem vállalhatja át. Pótlásnak kizárólag az tekinthető, ha a tulajdonos új lakást létesít. 4. Engedély nélkül épített, s ezért lebontani rendelt épület kisajátítása esetén a kisajátítást kérő a lakás (helyiség) pótlására nem kötelezhető. Az ilyen épület — a bontást eirendelő határozat végrehajtásakor — megsemmisül, s így eleve nem része a népgazdaság lakásalapjának. Emiatt a pótlása sem írható elő A Szr. 1. §-ához 1. A szakértők működésével es a szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok A fővárosi, megyei tanács vb igazgatási (fő) osztálya vezeti a szakértői nyilvántartást. Az igazgatási osztály feladata a szakértői testület kiépítése: az alkalmas tagok kiválasztása, a munkáltatói hozzájárulások beszerzése, a büntetlenséget tanúsító erkölcsi bizonyítványok bekérése, a „megfelelő hosszabb gyakorlat" meglétének megítélése, s mindezek alapján a vb titkár által történő engedélyezés előkészítése. Az igazgatási osztály köteles gondoskodni a szakértői nyilvántartás naprakész állapotban tartásáról: az időközi változások ípl elköltözés, elhalálozás, lemondás) átvezetéséről; a kiadott engedélyek visszavonásának, illetőleg — szükség szerint — új szakértő működési engedélyének előkészítéséről. A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára irányító és ellenőrző tevékenységével biztosítja a főváros, a megye területén a megfelelő színvonalú, törvényes szakértői tevékenységet. Az igazgatási osztály ellátja a szakértői tevékenység közvetlen felügyeletét. Gondoskodni kell arról, hogy a kisajátítási eljáráshoz kapcsolódó szakértői munka gyakorlata egységes, helyes legyen. E célból indokolt a szakértői testületet időszakonként (pl. évente) összehívni, a kialakult gyakorlatot elemezni és meghatározni a további feladatokat. Szükséges a szakértők továbbképzésének szervezése is. A Szr. 2. §-ahoz 1. A szakértői közreműködés általános követelményei A korábban működő szakértő bizottságok megszüntetése nem jelenti azt, hogy minden ügyben kizárólag egy szakértőt lehet kirendelni. Egy és ugyanazon kisajátítási ügyben, illetőleg ugyanannak az ingatlannak az értékelésére több szakértő is kirendelhető. Ezt az elvégzendő munka nagysága, vagy többirányú szakismeret igénye (építészeti, mezőgazdasági, ingatlanforgalmi) indokolhatja. A kirendelt szakértők nem bizottságkent járnak el; munkájukat önállóan, egyszemélyi felelősséggel végzik. A szakvélemények összehangolása a tárgyaláson, a jelen levő szakértők közreműködésével történik. Ez természetesen nem zárja ki az egyes szakértők egymásközti konzultációjának, egyeztetésének lehetőségét. A szakértői közreműködésben különösen fontos az elfogulatlanság biztosítása. Nem járhat el szakértőként az, aki az ügyben a tanúságtételt megtagadhatná (pl. valamelyik ügyfél hozzátartozója): aki tanúként nem lenne meghallgatható (pl. szolgálati titoktartás kötelezi); vagy akivel szemben kizáró ok (pl. tőle az adott ügyben tárgyilagos szakvélemény nem várható) áll fenn. Nem lehet szakértő az sem, aki a kisajátítást kérőnek vagy megbízottj ának alkalm ázottj a. A szakértőnek az eljárásban betöltött szerepére, jogaira és kötelességeire az 1957. évi IV. törvény 28—29. §-ai irányadók. A Szr. 3. §-ához 1. A szakértői díj megállapítása A szakértői díj megállapítása a „vállalati műszaki-gazdasági tanácsadó" megnevezésű munkakörre irányadó havi bér alapul vételével történik a 21 1975. (XII. 29.) Mü M számú rendelettel módosított 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet szerint. A bértételt a rendelet 5. számú melléklete, C táblázat 6. pontja tartalmazza (szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség vagy egyéb ilyen végzettség és előírt szakvizsga esetén legfeljebb 4400—6600 Ft/hó, egyéb esetekben legfeljebb 4000—5500 Ft ho). Ezen a bértételen belül differenciálni kell az adott tevékenységre megkívánt különös szakértelemre, a munka bonyolultságára és egyéb tényezőkre tekintettel. A bértétel felső határát nem lehet túllépni. Adott ügyben először a szakértői munka díjazásának havi bértételét kell — az említett keretek között — megállapítani. Ezt követően a szakértő havi törvényes (teljes) munkaidejét (órákra számítva) kell egybevetni a megállapított havi szakértői bérrel. Ebből a szakértői munka órabére nyerhető. Végül a szakértői órabért meg kell szorozni a szakértő által elszámolt, az adott ügyben ténylegesen szükséges munkaórák számával, i A szakértői díj és költségek megállapítása külön határozatban történik. A határozatot a kisajátítást kérővel is közölni kell. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Kr. 11. §-ához 1. Ha a jogszabályban előírt feltételek fennállnak, az igazgatási osztálynak mentesítést kell adnia az értékkülönbözet és kamatának megfizetést