Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

1082 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám írás jogerős befejezése után jelentkező ügyfél kimásolja az eljárás közvetlen részvétele nélkül nt lefolytatását, akkor a beadványt elbírá végett a gyámhatcsaghoz kell áttenni. Ezt a beadványt ugyanis az ügygondnok kirendelését tartalmazó határozat elleni jogorvoslati kérelemnek kell tekinteni, amelynek elbírálása nem a kisajátítási, hanem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A kisajátítási eljárásban ügygondnok kirendelésére szinte kizárólag az eljárás megindítása után — legtöbbször a kisajátítási hatóság kezdeményezésére — kerül sor. Ez a gyakorlat törvényességi szempontból ugyan nem kifogásolható, mégis célszerű, ha a kisajátítást kérő a kisajátítási eljárás megindulása előtt, a kisajátítási terv készítésének időszakában kezdeményezi az ügygondnok kirendelését. 4. A kisajátítási eljárásban a tulajdonos nem minden esetben azonos az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) tulajdonosként jeltüntetett személlyel. A kisajátítási jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést arra, hogy ki tekinthető az ingatlan tulajdonosának. A kisajátítási tárgyalásra általában az ingatlannyil van tartási (telekkönyvi) tulajdonost idézik meg. Előfordul azonban, hogy az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) nem a tényleges tulajdoni helyzetet rögzíti. Ezért a kisajátítási eljárásban tulajdonosként kell figyelembe venni azt a személyt is, aki tulajdonjogát hitelt érdemlő módon: pl. illetékkiszabásra bemutatott szerződéssel, jogerős hagyatékátadó végzéssel, vagy jogerős hatósági (bírósági, államigazgatási) határozattal igazolni tudja. A R. 30. §-ához 1. A fedezetigazolás terjedelme lakás (helyiség) esetében A kisajátítást kérőnek — kérelmének benyújtása előtt — fel kell mérnie, hogy a kártalanításhoz — előreláthatóan — mennyi pénz és lakás (helyiség) szükséges, milyen összetételben (szobaszám, komfortfokozat stb.). A kisajátítást kérő rendszerint előzetes tárgyalást folytat a kisajátításban érdekeltekkel. A tárgyalás eredményeként felméri, hogy a kisajátításban érdekeltek közül kik nem jogosultak cserelakásra (helyiségre), illetőleg kik mondanak le a cserelakás (helyiség) igényükről. Ezt a fedezetigazolás benyújtásakor az igazgatási osztálynak bejelenti. Azokat a lakásokat (helyiségeket) amelyek használói részére — a jogszabály kizáró rendelkezése vagy a lemondás miatt — nem kell cserelakást (helyiséget) adni, a lakás (helyiség) fedezetének igazolásánál nem kell figyelembe venni. A R. 35. §-ához 1. A tárgyalás kitűzésének rendje; a szakértő kirendelése A tárgyalás kitűzése és a szakértői kirendelése egyszerre történik, határozat jellegű okiratban. Az egységes okirat tartalma két részből áll: a) Az ügyfelek az okiratban kapnak tájékoztatást a kisajátítási eljárás megindításáról, a közérdekű célról, a kisajátítási terv megtekintésének lehetőségéről. Ez egyben a tárgyalás helyét, időpontját feltüntető meghívó is, ezért figyelmeztetni kell az ügyfeleket arra, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza. b) A szakértő kirendelése ugyanezen okiratban történik. A kirendelés előtt célszerű a szakértővel közvetlenül is egyeztetni a rábízni kívánt feladatot, a rendelkezésre álló időt. Ezek a kirendelő okiratban már rendelkezésszerűen szerepelnek. Meg kell tehát határozni a szakvélemény-adás általános és konkrét feladatait, kereteit, határidejét. A határidőt úgy kell megválasztani, hogy az igazodjék a feladat nagyságához, bonyolultságához, időigényességéhez, arra is figyelemmel, hogy a szakvélemény az igazgatási osztályhoz legalább 5 nappal a tárgyalás határnapja előtt beérkezzen. A szakértőt is meg kell hívni a tárgyalásra. A R. 43. §-ához 1. Nyomvonalas kisajátítás esetén a végleges kisajátítási terv alapján az igazgatási osztálynak határozatot kell hoznia A nyomvonalas létesítmény céljára történt kisajátítás esetén a jogerős kisajátítási határozat nem zárja le az eljárást, hanem sajátos függő jogi helyzetet teremt. A R. 43. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a tényleges állapotnak megfelelő kisajátítási terv szerint további területek kisajátítása, vagy kisajátított területek visszaadása szükséges, akkor az igazgatási osztály a kisajátítási határozatot kiegészíti, illetőleg módosítja. A hivatkozott rendelkezés nem szól arról, hogy ha a tényleges állapot nem tér el az egyszerűsített kisajátítási tervben foglaltaktól, akkor az igazgatási osztálynak kell-e új határozatot hoznia? A függő jogi helyzet megszüntetése érdekében ilyen esetben is határozat hozatala szükséges. amelyben az igazgatási osztály megállapítja, hogy a nyomvonalas létesítmény megvalósítása utáni tényleges állapot megfelel a jogerős kisajátítási tervben foglaltaknak. Az ingatlantulajdonosaknak és egyéb érdekelteknek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy a függő jogi helyzet megszüntetéséről hitelt érdemlően tudomást szerezzenek. Ezen túlmenően azért is határozatot kell hozni, mert a korábbi határozat a kisajátítás folytán ke-