Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 108.1 — a kérelmet arra jogosult terjesztette-e elő; — a kisajátítást kérő — a számára a jogszabályban biztosított — közérdekű célok valamelyike alapján nyújtotta-e be kérelmét, s a közérdekű cél tartalma megfelel-e a kisajátítási kérelem tartalmának; — a kisajátítási kérelem előírt mellékleteit (R. 30. §) becsatolták-e; — a kért kisajátítás valóban szolgálja-e a közérdeket; — a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. Az alaki feltételek lényegében változatlanok. Jelentős a változás az érdemi feltételeknél: új hatáskört jelent a közérdekűség érdemi elbírálása és az is, hogy vizsgálni kell; a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. a) Azt, hogy a konkrét kisajátítási kérelem teljesítése valóban közérdekű-e (vagy méginkább: nem ellentétes-e a közösség érdekeivel), az ügy összes körülményének mérlegelése alapján lehet eldönteni. b) Előfordulhat, hogy a közérdekű cél reális, a kisajátítás szükséges, de azt nem a kért helyen indokolt megvalósítani. Ilyen eset lehet, ha a kisajátítás után megvalósítani tervezett beruházás — pl. a bűz, a zajártalom, a fertőzésveszély miatt — sértené a lakosság érdekeit. Erre természetesen már a területfelhasználás engedélyezésekor, a házhelyterület kijelölése során, a telekátalakítás elrendelésénél sltib. figyelmet fordítanak. Mindezek jogerős hatósági határozat alapján történnek. Ha a. jogerős hatósági határozat és a kért kisajátítás területkimutatása összhangban van, az igazgatási osztály vélelmezheti, hogy a kért kisajátítást az adott helyen indokolt megvalósítani. A két új rendelkezés garanciális jellegű. Szükség esetén e feltételek vizsgálatához az igazgatási osztályok szerezzék be a társszakigazgatási szervek (építésügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi hatóság) véleményét. Ha a kérelemből, illetőleg annak mellékleteiből a kisajátítás alaki és érdemi feltételeinek meglétét nem lehet megállapítani, akkor a kisajátítást kérőt — határidő megjelölésével — hiánypótlásra kell felhívni. Ha a kisajátítást kérő a hiánypótlást határidőre nem teljesíti, vagy a kisajátítás alaki* és érdemi feltételeit megnyugtatóan továbbra sem tudja igazolni, akkor kérelmét el kell utasítani. Az elutasító határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak van helye. Ha a kisajátítás érdemi és alaki feltételei fennállnak, akkor erről külön határozatot nem kell hozni. Ha az ügvben az előmunkálatok engedélyezését kérik, a kisajátítás érdemi feltételeinek meglétét vizsgálni kell. A kisajátítás alaki kellékeit (kérelem, felszereltség stb.) ekkor még nem kell megkövetelni. A R. 29. §-ához 1. A kisajátítást kérő az ügyfél tartózkodási helyének felderítése érdekében az ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) adatokon kívül köteles más lehetőségeket is igénybe venni. A kisajátítási eljárásban érintett ügyfél tartózkodási helyének megállapítása a kisajátítást kérő vagy megbízottja (továbbiakban: kisajátítást kérő) kötelezettsége. A kisajátítást kérő a hatóságoknál levő hivatalos iratok, állami földnyilvántartási munkarészek, adókönyv, a teleknyilvántartás megtekintése, tudakozódás — a telek-, a házszomszédok stb. — útján köteles megszerezni az ügyfél lakcímét. Ha a kisajátítást kérő az ahhoz szükséges adatokkal rendelkezik (az ügyfél neve, anyja neve, születési helye és ideje), akkor elsősorban a helyi népességnyilvántartási szervet, végső soron pedig a Lakcím Nyilvántartó Központi Hivatalt, Budapest IX., Vaskapu u. 30/b. is megkeresheti az ügyfél tartózkodási helyének közlése céljából. 2. A gyámhatóságok eljárása az ügygondnok kirendelésénél Az 1957. évi IV. törvény 15. § (4) bekezdése az ügygondnok kirendelésének szabályait rögzíti. Kisajátítási ügyben gyakori, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs. Ilyenkor ügygondnok kirendelését kell kezdeményezni. A gyámhatóságok az ügygondnok kirendelését kezdeményező kérelmek elbírálása során hatósági jogkörben járnak el. Ez — többek között — annyit jelent, hogy a gyámhatóság a kérelmet érdemben köteles vizsgálni. Ügygondnokot tehát akkor rendelhet ki, ha a tényállás teljes felderítése után megnyugtatóan az állapítható meg, hogy az ügyfél valóban ismeretlen helyen tartózkodik, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani. Hasonló érdemi előkészítő tevékenység szükséges akkor is, ha az ügygondnok kirendelését arra hivatkozva kezdeményezik, hogy az ügyfél önállóan nem tud a kisajátítási ügyben eljárni. 3. Az ügyfél és az ügygondnok további részvétele az eljárásban, ha az ügyfél jelentkezik vagy lakóhelye ismertté válik. Ha az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt jelentkezik, az ügygondnok kirendelését a gyámhatóságnak hatálytalanítania kell és az ügyfél r^ szére kell biztosítani a további eljárásban a személyes részvételt. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az államigazgatási eljárást újból kell kezdeni. Az ügygondnok cselekményei tehát továbbra is joghatályosak maradna'k. A kisajátítási eljárás jogerős befejezése után személyesen fellépő ügvfelet a kisajátítási határozat ellen jogorvoslati lehetőség nem illeti meg. Részére a határozatot — ha kéri — ezzel a figyelmeztetéssel kell megküldeni. Ha a kisajátítási el-