Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

1080 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám lanon történő elhelyezésével kapcsolatos eljárás a következőképpen alakul: a) Ha a jelek és egyéb létesítmények elhelyezése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, az ingatlan tulajdonosa a Bt. 46. §ának (1) bekezdése szerint térítési igény nélkül köteles tűrni a létesítmények elhelyezését. (A munkálatok során okozott kárt — pl. a kerti növények letaposását — ilyenkor a bányakártalanítási szabályok szerint kell megtéríteni.) Az ingatlan ilyen célra történő használatához hatósági engedély nem kell. A bányavállalat azonban a Btvhr. 80. § (1) bekezdésének megfelelően köteles az ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) a tevékenység megkezdése előtt értesíteni. Nagy számú ingatlantulajdonost érintő munkálatok, ilir>óleg tevékenység esetén as értesítés közhim tétellel történik. b) Ha a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát — nem súlyosan — akadályozzák, a bányavállalatnak még a létesítmények elhelyezése előtt gondoskodnia kell a szolgalomalapításról. A szolgalom alapítása és az ennek fejében járó kártalanítás tárgyában — ha erre lehetőség van — szerződésben kell megállapodni az ingatlan tulajdonosával. Ha a megegyezés létrehozására irányuló kezdeményezés nem vezetett eredményre, akkor a bányavállalat az igazgatási osztálytól kérheti a szolgalom alapítását. c) Ha a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntetik vagy súlyosan akadályozzák, a bányavállalat a létesítmények megvalósítására irányuló munkálatok megkezdése előtt köteles az ingatlan tulajdonjogát (kezelési jogát) megszerezni. A tulajdonjog megszerzése ^ tvr. 3. § (1) bekezdésének megfelelően adásvétel útján is történhet; jogpolitikai szempontból kívánatos is, hogy a bányavállalat először kísérelje meg a tulajdonossal való megállapodás alapján, szerződéssel történő tulajdonszerzést. Megállapodás hiányában — ideértve azt az esetet is, amikor megegyezés létrehozásának megkísérlésére nem került sor — a tulajdonjog megszerzése kisajátítással történik. A kisajátításra állami szerv esetében a tvr. 4. § (1) bekezdésének d) pontja, hatósági engedély alapján bányászati tevékenységet folytató vagy ilyen tevékenységre jogosult társadalmi szervezet, illetőleg szövetkezet esetében pedig a tvr. 4. § (1) bekezdésének o), illetőleg p) pontjai alapján kerül sor. 2. Az ingatlan tulajdonosa is jogosult kezdeményezni a kisajátítási eljárást. Ha a bányavállalat — bármely okból — nem kérte az ingatlan kisajátítását, akkor erre az ingatlantulajdonos is jogosult kérelmet benyújtani a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes igazgatási osztályhoz. Ilyen kérelem benyújtására nem csupán a létesítmények teljes felépítése után, hanem már a munkálatok megkezdésekor lehetőség van, ha a munkálatokból és az elkészített tervekből megállapítható, hogy a felépült létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntetik, vagy súlyosan akadályozni fogják. Az ingatlantulajdonos által benyújtott kérelem elbírálása során az igazgatási osztálynak azt kell megállapítania, hogy fennáll-e az ingatlan kisajátításának a Bt. 46. § (3) bekezdésében, illetőleg a Btvhr. 83. §-nak (lj bekezdésében meghatározott valamelyik előfeltétele. Ennek tisztázása általában helyszíni szemlével, a létesítmények terveinek megtekintésével, szükség esetén a megfelelő társszakigazgatási szerv (pl. építésügyi, egészségügyi vagy mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerv) véleményének figyelembevételével történhet. Ha az igazgatási osztály a tényállás tisztázásának eredményeként azt állapítja meg, hogy az ingatlan kisajátításának a jogszabályban meghatározott előfeltételei nem állanak fenn, az •Ingatlan tulajdonosának az ingatlan kisajátítására irányuló kérelmét elutasítja. A határozat ellen az eljárási törvény szabályai szerint fellebbezésnek van helye. Ha az ingatlantulajdonos kérelme megalapozottnak bizonyul, az igazgatási osztály határozatot hoz a kisajátítási eljárás megindításáról. Ebben megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja a bányavállalatot a kisajátítási kérelem benyújtására. A határozatban előírt kötelezettség nem teljesítése esetén az 1957. évi IV. törvény 77. §-a alapján bírságolásnak van helye. 3. Az évítési tilalom alatt álló inqatlan tulajdonioqának meqszerzéséhez az is szükséges, hogy a kártalanításhoz a pénzügyi fedezet biztosítható leqyen. A tvr. 4. § (1) bekezdésének n) pontja szerint közérdekű cél az építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. E jogcím alkalmazásának feltételei lényegében megegyeznek a korábbi jogi szabályozáséval. Eltérést jelent azonban, hogy ilyen célra kisajátítás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor rendelhető e1 ha a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítható (R. 31. §). A jogalkotói cél megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a helyi tanácsok — megfelelő előzetes felmérés után — évenként kellő pénzügyi fedezetet biztosítsanak a méltányossági szempontból is indokolt, tanácsi érdekből elrendelt építési tilalom alatt álló telkek kisajátításainak megvalósítására. A tvr. 18. §-ához 1. A kisajátítás alaki és érdemi feltételei Az igazgatási osztály a kisajátítási kérelem alapján köteles elbírálni, hogy fennállnak-e a kisatitás alaki és érdemi feltételei. Ezek: — szabályosan elkészített-e a kisajátítási kére-