Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1061 Vhr. 21. § (1) A földterület után megállapított és a kétévesnél idősebb lovak (öszvérek) darabszáma szerint járó adótételeket közszemlére kell kitenni az adófizetésre kötelezettek tájékoztatására. (2) Az adó földterület utáni részének kivetésére a használt földterület fekvése szerinti adóhatóság, a lovak (öszvérek) darabszáma után járó adó kivetésére a lótartó állandó lakóhelye szerinti adóhatóság illetékes. (3) Az adóhatóság az adókivetés alapját képező földterület terjedelmét, művelési ágát, aranykoronában kifejezett kataszteri tisztajövedelmét és a lovak (öszvérek) darabszámát az adóbejelentés, illetőleg az ingatlannyilvántartás munkarészeiben foglalt adatok alapján köteles megállapítani. (4) Az adóhatóság a kivetett adó összegéről a földhasználókat határozattal értesíti. Az adózó a határozatban közölt adót fizeti mindaddig, amíg az adókivetés alapja meg nem változik. (3) A (2) bekezdésben említett mértéknél nagyobb mérvű eltérést a pénzügyminiszter engedélyezhet. Vhr. 22. § Az adótételeknek az R. 7. §-a (3) bekezdésén alapuló felemeléséhez a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve a végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása alapján tesz javaslatot a pénzügyminiszternek. R. 8. § (1) Mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel után külön jövedelemadót kell — a földterület utáni jövedelemadón felül — fizetni. A külön jövedelemadó alapjának megállapításánál a szarvasmarha és a tej értékesítéséből származó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. Vhr. 23. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot. (2) Az adó alapja az adóévet megelőző évben növénytermelésből, állattartásból, valamint egyéb, a Vhr. 2. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel, kivéve a szarvasmarha és a tej értékesítéséből eredő árbevételt. Árbevételként kell figyelembe venni a gazdálkodással összefüggő olyan bevételt is, amely saját termelésű, illetőleg előállítású termények, termékek ipari feldolgozásából keletkezett. (3) Nem kell árbevételként figyelembe venni a gazdálkodással össze nem függő (pl. az önálló ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származó) bevételeket, valamint az egyéb, nem árueladásból származó bevételeket (tiszteletdíj stb.). (4) Ha a külön jövedelemadó fizetésére kötelezett a Vhr. 33. §-ában foglalt adóbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben közölt adatok az adóztatás alapjául nem fogadhatók el, az adó alapját becsléssel kell megállapítani. A becslést a rendelkezésre álló adatok, illetőleg egyéb ismérvek alapján, vagy más hasonló adózóval való összehasonlítás útján kell elvégezni. (2) A külön jövedelemadó mértékét a 2. számú melléklet határozza meg. Vhr. 24. §. Az árbevétel alapján fizetendő külön adó összege: a) 200 001 forinttól 207 000 forintig az eggyel alacsonyabb fokozat felső határa alapján számított adó (2000 forint) és a felső határt (200 000 forintot) meghaladó árbevétel 30%-ának, b) 250 001 forinttól 259 000 forintig az eggyel alacsonyabb fokozat felső határa alapján számított adó (5000 forint) és a felső határt (250 000 forintot) meghaladó árbevétel 30%-ának, c) 300 001 forinttól 325 000 forintig az eggyel alacsonyabb fokozat felső határa alapján számított adó (9000 forint) és a felső határt (300 000 forintot) meghaladó árbevétel 40° 0-ának együttes összege lehet. (3) A külön jövedelemadót alkalmazottanként 30%-kal felemelt mértékben kell megállapítani, ha a gazdaságban az adóévet közvetlenül megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztattak. Vhr. 25. § (1) E rendelkezés alkalmazása szempontjából idegen munkaerőnek azt a személyt kell tekinteni, aki a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok alapján biztosítási kötelezettség alá tartozik. Idegen munkaerő rendszeres foglalkoztatásának minősül, ha a külön jövedelemadó fizetésére kötelezett gazdaságában foglalkoztatott személy egy év alatt legalább 90 napnak megfelelő időtartamon át dolgozott. Vélelmezni lehet az idegen munkaerő foglalkoztatását, ha a fizetésre kötelezett — a használt földterület terjedelmére, művelési ágára, a mezőgazdasági tevékenység méreteire stb. figyelemmel — a gazdálkodáshoz szükséges munkaráfordítást a közös háztartáshoz tartozó családtagokkal biztosítani nem tudja. E tekintetben a helyi mezőgazdasági szakigazgatási szerv véleményét kell alapul venni. (2) A külön jövedelemadóról és az alkalmazó ttankénti adófelemelésről az adózót részletesen megindokolt határozat útján kell értesíteni. Adókedvezmények R. 9. § (1) A háztáji és kisegítő gazdaság használóját a földterület után fizetendő adóból a következő kedvezmények illetik meg: a) a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport tagját 6000 négyzetmétert meghaladó földterület használata esetén 15% kedvezmény, ha évenként vagyoni hozzájárulást fi-