Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 51. szám
1062 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám zet, a közgyűlés határozatában foglalt egyéb kötelezettségének eleget tesz, és gazdaságában idegen munkaerőt rendszeresen nem foglalkoztat; Vhr. 26. § (1) A 15%-os adókedvezmény — a meghatározott feltételek fennállása esetén — a törvényesen és alapszabályszerűen működő mezőgazdasági szakszövetkezet és mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: szövetkezet) tagját illeti meg. A törvényes és alapszabályszerű működés tekintetében a szövetkezet állami törvényességi felügyeletét ellátó szerv véleményét kell irányadónak tekinteni. (2) Az adókedvezmény feltételeinek fennállását az adóévet közvetlenül megelőző év tekintetében kell elbírálni. Az adókedvezmény elbírálásához szükséges adatokat a szövetkezet vezetősége köteles közölni az adóhatósággal. A közlésnek tartalmaznia kell tagonként a tag által használt arra a földterületre vonatkozó adatokat, amely után a tagot vagyoni hozzájárulási kötelezettség terheli, továbbá azt, hogy a tag a szövetkezettel szembeni kötelezettségének eleget tett-e. b) a 65. évét betöltött férfit, illetőleg a 60. évét betöltött nőt 50%, de legfeljebb 1500 forintig terjedő kedvezmény, ha mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, és munkaképes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. Vhr. 27. § (1) Az R. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott adókedvezmény (a továbbiakban: szociális adókedvezmény) — az egyéb feltételek fennállása esetén — a kedvezményre jogosító életkor betöltését követő évtől kezdődően engedélyezhető. Az életkort személyazonossági igazolvánnyal kell igazolni. (2) A jogosultság elbírálásánál más adóköteles jövedelemnek azt kell tekinteni, ami után általános jövedelemadót kell fizetni, de a ház (lakás) bérbeadásából származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. (3) Munkaképes férfi családtagnak kell tekinteni a közös háztartásban élő fiúgyermeket, ha az adóévet megelőző évben a 16. életévét betöltötte és az együttadózó nagykorú férfi családtagot, ha nem munkaképtelen. A családtag munkaképtelenségét hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni, é (4) A (3) bekezdésben szereplő munkaképes családtagnak nem tekinthető, aki tényleges katonai szolgálatát teljesíti vagy iskolai tanulmányokat folytat. (2) A háztáji és kisegítő gazdaság használóját a külön jövedelemadóból a gazdaságában közreműködő családtagok után adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény mértékét és feltételeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. Vhr. 28. § (1) A külön iövedelemadó alapját képező árbevételből le kell vonni az adózó közös háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkoztatott, s más kereső foglalkozást nem folytató minden nagykorú családtag után évi 30 ezer forintot, a más kereső foglalkozást is folytató, a külön jövedelemadó fizetésére kötelezett gazdaságában időszakosan foglalkoztatott nagykorú családtag után pedig évi 15 ezer forintot. E tekintetben a közös háztartáshoz tartozó, 16. évét az adóévet közvetlenül megelőző év végéig betöltött munkaképes gyermek is foglalkoztatott családtagnak minősül, ha kereső foglalkozása nincs és iskolai tanulmányokat nem folytat. A más kereső foglalkozást is folytató nagykorú családtaggal azonos kedvezmény illeti meg az adózót a 16. évét betöltött, iskolai tanulmányait végző gyermek után. (2) A gazdaságban közreműködő családtag után járó adókedvezmény megilleti a rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztató adózót is. (3) Az árbevételből le kell vonni az adózó által az adóztatás alapját képező időszakban 20 ezer forintot meghaladó összegben állami, szövetkezeti szervtől vásárolt, mezőgazdasági termelést szolgáló gépek értékét, legfeljebb 100 ezer forint öszszegig. (4) A külön adófizetési kötelezettséget nem szünteti meg az, hogy az adókedvezmény beszámításával az árbevétel összege az R. 2. sz. mellékletében a különadó megállapításának feltételeként meghatározott mérték alá csökken. Ilyen esetben a külön jövedelemadót az adókedvezménnyel csökkentett árbevétel alapulvételével, de a teljes árbevételnek megfelelő adókulccsal kell kiszámítani. A tényleges évi árbevételnek megfelelően kell kiszámítani a fizetendő különadót azokban az esetekben is, amelyeknél az árbevétel az adókedvezmény beszámításával alacsonyabb fokozat alá esik. (3) Szőlőfelújítás esetén — a felújítás arányában — a felújított szőlő használójának a földterület után fizetendő adóból adókedvezményt kell nyújtani. Az adókedvezmény tartamát és mértékét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg. Vhr. 29. § (1) Az adókedvezmény szempontjából felújításnak kell tekinteni a tőkehiánynak legalább 25%-ot elérő — gyökeres alanyvessző, gyökeres hazai vessző, bújtatás, döntés stb. útján történő — pótlását. Az adókedvezményt a felújított szőlőterületre a felújítás befejezését követő évtől kezdődően kell megadni. (2) A felújított szőlőterületre megállapított adóból legfeljebb két évi adókedvezmény jár. Meghatározott borvidéken (hegy- és dombvidéken ún. történelmi körzetekben) a legfeljebb 50%-os pótlás esetén két évi, ezt meghaladó pótlás esetén három évi adókedvezményt kell adni. (3) Az adókedvezményre vonatkozó igényt a felújítás befejezésének évében kell írásban bejelenteni az adóhatóságnál. A kérelemhez csatolni kell a szőlőterület fekvése szerint illetékes helyi mezőgazdasági szakigazgatási szerv arra vonatkozó igazolását, hogy a felújítás milyen módon történt és a felújítás (a tőkehiány pótlása) százalékos aránya mekkora volt.
