Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

1060 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám ző földterület nagyságának és művelési ágának megfelelő adótétellel kell kivetni. A kivetésnél számításba kell venni a tag személyi tulajdonát képező, általa használt földterületet is. (2) Ha az illetményföldre jogosult természetbeni vagy pénzbeli juttatásban részesül, az illetményföld nagyságát olyan mértékűnek kell tekinteni, mint amely a jogosultat a jogszabály szerint megilletné. R. 6. § A lovak (öszvérek) után fizetendő adót a tulajdonban (haszonélvezetben) levő állatok darabszáma után kell megállapítani. (1. számú melléklet.) R. 7. § (1) Az egyes községekre, nagyközségekre, városokra és fővárosi kerületekre érvényes adótételeket a gazdasági adottságokra figyelemmel — az 1. számú mellékletben közölt országos adótételek alsó és felső határa között — a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Vhr. 17. § (1) A községi, nagyközségi, városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága az R. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira és az egyéb földhasználatra érvényes differenciált adótételeket az országos adótételek alsó és felső határa között — az egész településre egységes összegben — állapítja meg. Ezt a megállapítást a végrehajtó bizottság határozatának tartalmaznia kell. (2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága az 1977. évre megállapított, földterület utáni adótételeket mindaddig nem változtathatja meg, amíg az R. 1. sz. mellékletében meghatározott országos adótételek érvényben vannak. (2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága — átlagosnál kedvezőbb gazdasági adottság esetén — az adótételekét az országos adótételek felső határánál legfeljebb 30° ()-kal magasabb mértékben állapíthatja meg. E rendelet alapján azonban az országos adótételek felső határát csak olyan mértékben lépheti túl, amilyen mértékben az adótételt a korábbi jogszabályok alapján megemelték. Vhr. 18. § Az R. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az adótételek megállapításához az adóhatóság tesz javaslatot a végrehajtó bizottságnak a terület gazdasági adottságaira figyelemmel. Vhr. 19. § Az adónak a földterület után fizetendő részét a tárgyévi földhasználat alapulvételével, a tárgyévre érvényes adótételek alkalmazásával kell kivetni. Vhr. 20. § (1) A földterület utáni jövedelemadó megállapításához a földhasználókat a használt földterület nagyságára (birtokcsoportjára), művelési ágára (művelési ágcsoportjára) és művelési ágankénti aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelmére (minőségi csoportjára) tekintettel az R. 1. sz. melléklete szerint kell csoportokba sorolni. (2) Az R. 1. sz. melléklete I. rész a) és b) pontjának megfelelően a háztáji és kisegítő gazdaságokat a használt földterület nagysága szerint a következőképpen kell birtokcsoportokba sorolni: 800, illetőleg 1500 m2-től 6000 mMg terjedő háztáji és kisegítő gazdaság, 6000 m2-nél nagyobb, de 1,8 ha-t meg nem haladó, 1,8 habnál nagyobb, de 3 ha-t meg nem haladó, 3 ha-nál nagyobb, de 4,8 ha-t meg nem haladó, 4,8 ha-nál nagyobb, de 6 ha-t meg nem haladó, 6 ha-nál nagyobb, de 9 ha-t meg nem haladó, 9 ha-nál nagyobb, de 12 ha-t meg nem haladó, 12 ha-nál nagyobb, de 15 ha-t meg nem haladó és 15 ha-nál nagyobb háztáji és kisegítő gazdaság. (3) A birtokcsoportba sorolásnál a használatban levő összes mezőgazdaságilag művelhető földterületet figyelembe kell venni. Kivételt képez az a földterület, amely adómentes. Az ideiglenesen mentes földterületeket azonban az egyébként adóztatható földterület birtokcsoportjának megállapításánál számításba kell venni. (4) Az egyes művelési ágcsoportokba tartozó földterületeknél a töredék területeket 100 négyzetméterre kerekítve kell számításba venni úgy, hogy az 50 négyzetméteren aluli területet számításon kívül kell hagyni, az 50 négyzetméter és ennél nagyobb részterületet pedig 100 négyzetméterenként kell figyelembe venni. (5) A művelési ágcsoporton belül a földterületek minőségi csoportjainak megállapítása az egyes művelési ágcsoportba tartozó földterületet egy hektárra eső átlagos kataszteri tisztajövedelmének kiszámítása útján történik. (6) Az R. 1. sz. melléklete I. rész a) és b) pontjának megfelelően a minőségi csoportok a földterületek művelési ágcsoportjainak 1 hektárra eső átlagos kataszteri tisztajövedelme szerint a következők: a) szántó és rétnél: 7 aranykoronáig, 7,01 aranykoronától 13,90 aranykoronáig, 13,91 aranykoronától 20,90 aranykoronáig, 20,91 aranykoronától 27,80 aranykoronáig, 27,80 aranykoronánál több; b) szőlő, kert, gyümölcsösnél: 15,60 aranykoronáig, 15,61 aranykoronától 31,30 aranykoronáig, 31,31 aranykoronától 43,40 aranykoronáig, 43,41 aranykoronától 60,80 aranykoronáig, 60,80 aranykoronánál több; c) legelő, erdő, nádasnál: 5,20 aranykoronáig, 5,21 aranykoronától 13,90 aranykoronáig, 13,90 aranykoronánál több. (7) Valamely művelési ágcsoportba tartozó földterület átlagos kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása a művelési ágcsoportba tartozó összes földterület kataszteri tiszta jövedelmének és a művelési ágcsoportba tartozó négyzetméterre átszámított összes területnek egybevetésével történik.