Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 48. szám

982 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám c) a földterület tulajdonosa (haszonélvezője) az után a belterületi földrészlet után, amely telekadó alá esik; d) az a külföldi állampolgár, akinek adómentességét nemzetközi egyezmény biztosítja. 3- § Ideiglenesen mentes az 5. § szerint fizetendő adó alól: a) az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő területe; az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2—20, erdőnél 20, szőlőnél 4 év; b) a tanácsi' kezelésben levő állami föld a használatbavételtől számított 5 évig, feltéve hogy használója nem művelt földet vesz bérbe; cj az a földterület, amelyre a használó zöldség termesztésére szocialista szervezettel termékértékesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. Az adó alapja és mértéke 4- § Az adót a) földhasználatból származó jövedelem esetén a használt földterület alapulvételével (földterület utáni jövedelemadó), b) mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel esetén az elért árbevétel alapulvételével (külön jövedelemadó) kell fizetni. 5- § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai — a termelőszövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelő háztáji gazdaság esetén —, valamint a 6000 négyzetméterig terjedő földterületet használók a külterületen és a zártkertben fekvő földterületek után a használt földterület nagyságára és művelési ágára figyelemmel meghatározott adótételekkel adóznak. Ezt a szabályt kell alkalmazni az illetményföld használóira is fi. számú melléklet I. rész a) pont). (2) Külterületen és zártkertben 6000 négyzetmétert meghaladó területet használók adóját a földterület nagyságára, művelési ágára és művelési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére figyelemmel meghatározott adótételek alapján kell megállapítani (1. sz. melléklet I. rész b) pont). (3) Belterületen fekvő, mezőgazdaságilag művelhető földterületek használói egységesen a kert művelési ág alapján adóznak (1. sz. melléklet II. rész). (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak adóját az (1) bekezdés szerinti mértékben kell megállapítani akkor is, ha a háztáji földre jogosult tag a föld helyett természetbeni vagy pénzbeli juttatásban részesült. Ezt a szabályt kell alkalmazni az illetményföldre jogosult személyekre is. 6- § A lovak (öszvérek) után fizetendő adót a tulajdonban (haszonélvezetben) levő állatok darabszáma után kell megállapítani (1. sz. melléklet). 7- § (1) Az egyes községekre, nagyközségekre, városokra és fővárosi kerületekre érvényes adótételeket a gazdasági adottságokra figyelemmel — az 1. számú mellékletben közölt országos adótételek alsó és felső határa között — a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. (2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága — átlagosnál kedvezőbb gazdasági adottság esetén — az adótételeket az országos adótételek felső határánál legfeljebb 30 százalékkal magasabb mértékben állapíthatja meg. E rendelet alapján azonban az országos adótételek felső határát csak olyan mértékben lépheti túl, amilyen mértékben az adótételt a korábbi jogszabályok alapján megemelték. (3) A (2) bekezdésben említett mértéknél nagyobb mérvű eltérést a pénzügyminiszter engedélyezhet. 8- § (1) Mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel után külön jövedelemadót kell — a földterület utáni jövedelemadón felül — fizetni. A külön jövedelemadó alapjának megállapításánál a szarvasmarha és a tej értékesítéséből származó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. (2) A külön jövedelemadó mértékét a 2. számú melléklet határozza meg. (3) A külön jövedelemadót alkalmazottanként 30%-kal felemelt mértékben kell megállapítani, ha a gazdaságban az adóévet közvetlenül meg-