Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 48. szám

982 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám c) a földterület tulajdonosa (haszonélvezője) az után a belterületi földrészlet után, amely telekadó alá esik; d) az a külföldi állampolgár, akinek adómentes­ségét nemzetközi egyezmény biztosítja. 3- § Ideiglenesen mentes az 5. § szerint fizetendő adó alól: a) az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő területe; az adómentesség időtartama gyü­mölcsösnél 2—20, erdőnél 20, szőlőnél 4 év; b) a tanácsi' kezelésben levő állami föld a hasz­nálatbavételtől számított 5 évig, feltéve hogy használója nem művelt földet vesz bérbe; cj az a földterület, amelyre a használó zöldség termesztésére szocialista szervezettel termékérté­kesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. Az adó alapja és mértéke 4- § Az adót a) földhasználatból származó jövedelem esetén a használt földterület alapulvételével (földterület utáni jövedelemadó), b) mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb ár­bevétel esetén az elért árbevétel alapulvételével (külön jövedelemadó) kell fizetni. 5- § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tag­jai — a termelőszövetkezeti törvény rendelkezé­seinek megfelelő háztáji gazdaság esetén —, va­lamint a 6000 négyzetméterig terjedő földterüle­tet használók a külterületen és a zártkertben fekvő földterületek után a használt földterület nagyságára és művelési ágára figyelemmel meg­határozott adótételekkel adóznak. Ezt a szabályt kell alkalmazni az illetményföld használóira is fi. számú melléklet I. rész a) pont). (2) Külterületen és zártkertben 6000 négyzet­métert meghaladó területet használók adóját a földterület nagyságára, művelési ágára és műve­lési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedel­mére figyelemmel meghatározott adótételek alap­ján kell megállapítani (1. sz. melléklet I. rész b) pont). (3) Belterületen fekvő, mezőgazdaságilag mű­velhető földterületek használói egységesen a kert művelési ág alapján adóznak (1. sz. melléklet II. rész). (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tag­jainak adóját az (1) bekezdés szerinti mértékben kell megállapítani akkor is, ha a háztáji földre jogosult tag a föld helyett természetbeni vagy pénzbeli juttatásban részesült. Ezt a szabályt kell alkalmazni az illetményföldre jogosult szemé­lyekre is. 6- § A lovak (öszvérek) után fizetendő adót a tulaj­donban (haszonélvezetben) levő állatok darabszá­ma után kell megállapítani (1. sz. melléklet). 7- § (1) Az egyes községekre, nagyközségekre, váro­sokra és fővárosi kerületekre érvényes adótétele­ket a gazdasági adottságokra figyelemmel — az 1. számú mellékletben közölt országos adótételek alsó és felső határa között — a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága állapítja meg. (2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága — át­lagosnál kedvezőbb gazdasági adottság esetén — az adótételeket az országos adótételek felső ha­táránál legfeljebb 30 százalékkal magasabb mér­tékben állapíthatja meg. E rendelet alapján azon­ban az országos adótételek felső határát csak olyan mértékben lépheti túl, amilyen mértékben az adótételt a korábbi jogszabályok alapján meg­emelték. (3) A (2) bekezdésben említett mértéknél na­gyobb mérvű eltérést a pénzügyminiszter engedé­lyezhet. 8- § (1) Mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb ár­bevétel után külön jövedelemadót kell — a föld­terület utáni jövedelemadón felül — fizetni. A külön jövedelemadó alapjának megállapításá­nál a szarvasmarha és a tej értékesítéséből szár­mazó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. (2) A külön jövedelemadó mértékét a 2. számú melléklet határozza meg. (3) A külön jövedelemadót alkalmazottanként 30%-kal felemelt mértékben kell megállapítani, ha a gazdaságban az adóévet közvetlenül meg-

Next

/
Thumbnails
Contents