Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 45. szám

836 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám talt nem akadályozza. Az idézésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra is, hogy ha az örökös a hagyatékhoz tartozó ingatlant örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni, legkésőbb az első tárgyaláson az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot köteles csatolni arra vonatkozóan, hogy a másik fél tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. Ennek hiányában a közjegyző az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot figyelmen kívül hagyja. (2) A külföldön ismert helyen tartózkodó érdekeltét ezenfelül még arról is tájékoztatni kell, hogy részére a közjegyző kézbesítési megbízottat rendelt és hogy a 43. §-ban foglalt feltételek esetében a hagyaték átadására is sor kerülhet. (3) Ha a végrendelet kihirdetése a tárgyalás előtt nem történt meg, az idézésben az érdekeltekkel közölni kell a végrendelet lényeges tartalmát. 42. §. (I)13 Ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik, a közjegyző a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg hirdetményt bocsát ki, amelyben az örököst felhívja, hogy a tárgyaláson személyesen vagy képviselője által jelenjék meg. A hirdetményben az örököst figyelmeztetni kell, hogy ha a tárgyaláson nem jelenik meg, képviseletében a tárgyaláson és az egész hagyatéki eljárás során a közjegyző által kirendelt ügygondnok jár el, joga van azonban az eljárásba személyesen, vagy képviselője útján bármikor belépni. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökös utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál tizenöt napig ki kell függeszteni. (2)13 Ha az eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékban olyan személy is örökösként érdekeltnek látszik, akinek közelebbi személyi adatai ismeretlenek, őt a közjegyző, mint ismeretlen örököst hirdetmény útján — gondnok kirendelése nélkül — felhívja igényének harminc napon belüli bejelentésre azzal, hogy amennyiben nem jelentkezik, igénye figyelmen kívül marad. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ilyennek hiányában pedig utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál tizenöt napig ki kell függeszteni. Ha az így megidézett örökös a tárgyaláson nem jelenik meg és örökösi igényt "nem jelent be, az eljárás további szakában igényét figyelmen kívül kell hagyni. 43. §. (1) A szabályszerűen megidézett örökös vagy más érdekelt meg nem jelenése a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. (2) A hagyatéki tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi határozatot hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni és arra a szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kell megidézni. (3) Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi határozat hozatalát a kézbesítési bizonyítvány megérkezéséig függőben kell tartani. (4) 14 Ha a külföldön ismert helyen tartózkodó érdekelt részére a kézbesítés nem szabályszerűen történt, vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig sem érkezett meg, illetőleg az érdekelt a hagyatéki tárgyalás határnapjáig érdemben nem nyilatkozik, képviseletéről nem gondoskodik, illetőleg személyesen nem jelenik meg, a közjegyző a kézbesítési megbízottat ügygondnokként rendeli ki és a hagyatéki tárgyalást megtartja, de a hagyatékot nem adja át. (5) 14 Ha a kézbesítési bizonyítvány, a nyilatkozat, illetőleg a képviseletre vonatkozó meghatalmazás a tárgyalás megtartását követő harminc napon belül megérkezik, a közjegyző a szükséghez képest újabb tárgyalást tart és azon határoz a hagyaték átadása felől. Ellenkező esetben a hagyatékot tárgyaláson kívül a korábbi tárgyalás adatai alapján átadja. 44. §. (1) Ha a gyámhatóság gyám, illetve gondnok kirendeléséről az értesítés, illetőleg megkeresés ellenére nem intézkedett, a közjegyző a 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az örökös részére — szükség esetében akár a tárgyaláson jelenlevő, az örökössel érdekellentétben nem álló személyek közül is — ügygondnokot jelölhet ki, feltéve, hogy emiatt a tárgyalást nem kell elhalasztani. Az ügygondnok a hagyatéki eljárásban mindaddig képviseli az örököst, míg a gyámhatóság részére nem rendel ki gyámot, illetve gondnokot. Az a körülmény, hogy a hagyaték átadásáig a gyámhatóság gyámot, illetve gondnokot nem rendelt ki, a hagyaték átadását nem akadályozza. (2) Az ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra, es cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és más értéktárgyat nem vehet át, illetőleg átvételéhez a gyámhatóság engedélye szükséges. Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le es kötelezettséget nem vállalhat kivéve, ha ezál tal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. 13 A 42. § (1) és (2) bekezdésének szövege az 1/1975. (IX. 17.) ÍM sz. r. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.