Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 837 45. §. (1) A hagyatéki tárgyaláson az érdemi határozathozatalt mellőzni kell és a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni, ha az örökhagyó végrendelete a megidézett, de meg nem jelent törvényes örökössel közölve nem volt. (2) Az új tárgyalásra szóló idézéssel egyidejűleg a meg nem jelent örökössel közölni kell a végrendelet tartalmát is, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az újabb tárgyaláson sem jelenik meg, igényét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el. 46. §. Új határnapot kell kitűzni akkor is, ha a tárgyalás elhalasztását bármelyik érdekelt fontos okból kéri, továbbá, ha az elhalasztás az egyezség megkötése érdekében vagy a tényállás további tisztázása végett szükséges. A hagyaték tárgyalása 47. §. A hagyatéki tárgyalást a közjegyző hivatali helyiségében kell megtartani. Ha azonban az eljárás gyors befejezése érdekében, a költségekkel való takarékosság végett vagy egyéb fontos okból a tárgyalásnak más helyen való megtartása mutatkozik célszerűnek, a közjegyző a tárgyalást ezen a helyen is megtarthatja. 48. §. (1) A hagyatéki eljárás során az érdekeltek személyesen vagy olyan meghatalmazottjuk útján járhatnak el, aki őket a polgári perrendtartás szabályai szerint bíróságnál is képviselheti. (2) A közjegyző a meghatalmazott, a gyám és gondnok képviseleti jogosultságát hivatalból köteles vizsgálni. 49. §. (1) A tárgyalás megnyitása után meg kell állapítani, hogy a megidézettek közül ki jelent meg, a meg nem jelentek kézbesítési bizonyítványa megérkezett-e és a tárgyalásra szabályszerűen meg voltak-e idézve. (2) A tárgyaláson olyan érdekelt is megjelenhet, aki idézést nem kapott. 50. §. (1) A hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása végett a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására, az értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól okiratokat, iratokat szerezhet be. (2) Ha a hagyatéki eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékot eltűnt személynek kell átadni és a holtnaknyilvánítás feltételei fennállanak, az érdekelteket fel kell hívni, hogy az eltűnt személy holtnaknyilvánítását kérjék, ^s annak lefolytatásáig a hagyatéki eljárást függőben kell tartani. (3) Ha akadálya nincs, a közjegyző a holtnaknyilvánftásí kérelmet jegyőkönyvbe foglalja és átteszi az eljárás lefolytatása végett az illetékes járásbírósághoz. (4) A hagyatéki tárgyaláson az érdekelteknek módot kell adni arra, hogy az örökhagyó végrendeletére észrevételeiket megtehessék. 51. §. Az érdemi tárgyalás során a közjegyző először a leltárt ismerteti, esetleg azt maga elkészíti, szükség esetén a beküldött leltárt helyesbíti, illetve kiegészíti, vagy annak helyesbítése, illetőleg kiegészítése iránt intézkedik. 52. §. (1) A tárgyaláson meg kell állapítani, hogy kik és milyen jogcímen támasztottak és támaszthatnak a hagyatékra igényt. (2) Meg kell állapítani a törvényes öröklés címén igénnyel fellépő és az örökhagyó között fennálló rokoni, illetőleg családi kapcsolatot. (3) A közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg. 53. §. (I)15 A hagyatéki tárgyaláson meg kell kísérelni, hogy az örökösök között egyezség létesüljön. Az 1952. évi IV. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a bírói egyezségre vonatkozó rendelkezés a közjegyző előtt kötött egyezség esetében is irányadó, ehhez képest az ilyen egyezség gyámhatósági jóváhagyásra nem szorul. Ilyen egyezségnek kell tekinteni az érdekeltek oly egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra nézve vitás kérdés nem áll fenn. (2) A hagyatéki tárgyalás során a közjegyzőnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy a kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a felek olyan egyezséget kötnek, amely a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló örökös méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, az nem szolgálhat a hagyaték átadásának' alapjául még akkor sem, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást úgy kell folytatni, mint ha a felek egyezséget nem is kötöttek volna. (3) Ha az egyezség érvényességéhez hatósági jó váhagyás, hozzájárulás, vagy megerősítés szükséges, az egyezséget a hagyaték átadása tárgyában való határozathozatal előtt az illetékes hatósághoz át kell tenni. Ha a hatóság a jóváhagyást, hozzájárulást, illetőleg megerősítést nem adja meg, az egyezséget úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna és az ügyben új tárgyalást kell tartani 54. §. Ha az örökössel szemben a tárgyaláson az a kifogás merül fel, hogy az örökségre érdemtelen, az örökösnek módot kell adni arra, hogy a kifogásra nyilatkozzék. 15 Az 1952. évi IV. tv. 87. §-át az 1960. évi 12. sz. tvr. 16. §-a hatályonkívül helyezte. A vonatkozó rendelkezést jelenleg az 1959. évi IV. tv. 19—20. §-a tartalmazza.