Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 42. szám

810 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám alapján — megkötött takarékossági megállapodások tekintetében is alkalmazni kell. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ifjúsági takarékbetétről szóló, a 11/1973. (II. 21.) PM számú rendelettel módosított 25 1970. (VIII. 13.) PM számú rendelet hatályát veszti. Faluvégi Lajos s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 33/1975. (IX. 27.) PM számú rendelethez Forintban Az ötéves megállapodás feltételeinek teljesítése esetén Havonta elhelyezett betétösszeg összegyűlt betét a betét után járó kamat és prémium kifizetendő összes megtakarítás a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz igényelhető külön kölcsön összege 100 6 000 1 000 7 000 7 000 200 12 000 2 000 14 000 14 000 300 18 000 3 000 21 000 21 000 400 24 000 4 000 28 000 28 000 500 30 000 5 000 35 000 35 000 600 36 000 6 000 42 000 42 000 700 42 000 7 000 49 000 49 000 800 48 000 8 000 56 000 56 000 Vegyes rendelkezések SZÖVOSZ tájékoztató a tanácsi értékesítésű lakások késedelmes kijelölésével kapcsolatos egyes kérdésekről A lakásfenntartó szövetkezetek működésének kezdetén gyakori jelenség, hogy egyes lakások vevőit az illetékes tanács késedelmesen, esetleg több hónappal a szövetkezet megalakulása után jelöli ki. Az így időlegesen üres szövetkezeti lakások miatt a szövetkezeti ház fenntartásával kapcsolatos költség viselésében bonyodalom és zavar keletkezik, miután a később kijelölt tulajdonos csak a birtokbaadás időpontjától viseli a ráeső terheket. Hasonló helyzet áll fenn akkor is, ha szövetkezeti lakástulajdonos a tanácsnak rendelkezésére bocsátja lakását (pl. cserélni kíván) és az új vevő tanács által való kijelölése késik. Felmerül tehát a kérdés, hogy a tanácsi értékesítésű lakások késedelmes kijelölése miatt a szövetkezetet ért károsodás terhét ki, illetve mely szerv köteles viselni. Ezzel kapcsolatban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Lakás- és Kommunálisügyi Főosztálya — megkérésünkre — állásfoglalásban rögzítette le a következő gyakorlatot. (6072 1974. számú átirat.) Az állásfoglalás szerint: „... a polgári jog általános szabályaival megegyező elvi álláspontunk az, hogy amennyiben a késedelmes vevőkijelölésből a szövetkezetet károsodás éri, azt annak kell viselnie, akinek a károsodás felróható. A késedelmes vevőkijelölés teljesen szükségképpen nem küszöbölhető ki, elsősorban ott fordulhat elő, ahol nagyobb arányú szanálások folynak. A helytállási kötelezettség általában ugyan a tanácsot terheli, a károsodás bekövetkezése azonban nem feltétlenül a lakásügyi hatóság tevékenységére vezethető vissza. (Szanálásoknál pl. a tanács mögött általában a beruházó lesz a felelős.) A szóban forgó lakásokat a tanács értékesíti, így a késedelmes vevőkijelölésből eredő vitás ügyeket