Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 39. szám

780 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám je vagy tiszthelyettese által bérelt tanácsi bérlakás megüresedik, e lakás újabb bérlőjét a fegyveres testület jogosult kiválasztani. A R. 86. §-a (4) bekezdésének a) pontja pedig — egyebek mellett — kimondja, hogy a lakásbérleti jogviszonyról érvényesen csak akkor lehet lemondani, ha ahhoz a lakásra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv hozzájárult. A hivatkozott két jogszabályi rendelkezés alkalmazása során egyes tanácsi lakásügyi szakigazgatási szervek gyakorlatában bizonytalanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt tanácsi bérlakásra fennálló bérleti jogviszonyról történő lemondás érvényességéhez a fegyveres testület hozzájárulása akkor is szükséges-e, illetőleg az ilyen lakás megüresedése esetén a fegyveres testületet az új bérlő kiválasztásának joga akkor is megilleti-e, ha a) a bérlő a lakást — annak idején — nem a fegyveres testület által gyakorolt bérlőkiválasztási jog alapján, hanem más jogcímen (pl. a taoi lakásügyi hatósághoz benyújtott igénylésének teljesítése során) kapta, továbbá b) a lakás bérlőtársak bérleményét képezi és közülük valamelyik bérlőtárs nem tartozik a fegyveres testület hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományába. A felmerült kérdések eldöntésénél az alábbiakra indokolt figyelemmel lenni: Ad a) A R. 7. §-ának (5) bekezdése a fegyveres testületet megillető bérlőkiválasztási jog gyakorlását nem korlátozza kizárólag az olyan tanácsi bérlakásra, amelyet a bérlő — annak idején — ugyancsak a fegyveres testületet megilletett bérlőkiválasztási jog gyakorlásának eredményeképpen kapott, hanem a hivatásos állományú tisztek, illetőleg tiszthelyettesek által bérelt valamennyi megüresedett tanácsi bérlakásra nézve bérlőkiválasztási jogot biztosít a fegyveres testület számára. Ebből pedig az következik, hogy a fegyveres testület kötelékébe tartozó hivatásos állományú tiszt vagy tiszthelyettes által bérelt tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyról való lemondás érvényességéhez is minden esetben a fegyveres testület hozzájárulására van szükség. Ad b) Ha a tanácsi bérlakás egymással házassági kötelékben nem álló bérlőtársak bérleményét képezi és a bérlőtársak nem mindegyike tartozik a fegyveres testület hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományába, úgy az ilyen lakás — a R. 7. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásában — nem minősül ,.a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt" lakásnak. Ez okból az ilyen lakás megüresedése esetén annak újabb bérlőjét a fegyveres testület nem jogosult kiválasztani. Ebből egyúttal az is következik, hogy ha az ilyen lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról a bérlőtársak meghatározott közeli hozzátartozójuk javára, vagy pedig — pénzbeli térítés ellenében — a tanácsi lakásügyi hatóság javára lemondani kívánnak, a lemondás érvényességéhez sem szükséges a fegyveres testület hozzájárulása. Más a helyzet azonban akkor, ha a tanácsi bérlakás házastársak — mint a jogszabály erejénél fogva: bérlőtársak — bérleményét képezi és közülük csupán az egyik házasfél tartozik a fegyveres testület hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományába. A házassági kötelék a bérlőtársak között szorosabb kapcsolatot létesít, mint amilyen az egymással házastársi kapcsolatban nem álló más bérlőtársak között fennáll. Sorsuk összekovácsolódik, érdekeik azonosak. Ha ilyen esetben például a fegyveres testület kötelékébe tartozó házastársat a szolgálat érdekében más városba vagy községbe helyezik át, úgy oda — hacsak a házastársi életközösséget más okból nem szüntették meg — vele együtt rendszerint a fegyveres testület kötelékébe nem tartozó másik házasfél is átköltözik. Ennek során az eddigi tanácsi bérlakásukat kiürítve visszahagyják, egyúttal elfoglalják a fegyveres testület által az új állomáshelyükön részükre biztosított másik lakást.