Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 781 Minthogy a család elhelyezéséről ilyen esetekben rendszerint a fegyveres testület gondoskodik, ezért indokolt az az álláspont, mely szerint a fegyveres testületet ilyen esetekben az R. 7. §-ának (5) bekezdése alapján megilleti az a jog, hogy az üresen visszahagyott tanácsi bérlakás újabb bérlőjét kiválaszthassa, annak ellenére, hogy az onnan kiköltözött házastársi bérlőtársak közül csupán az egyikük tartozik a fegyveres testület hivatásos tiszti, vagy tiszthelyettesi állományába. Ebből az is következik, hogy amennyiben az említett házastársi bérlőtársak a tanácsi bérlakásuk bérleti jogviszonyáról akár meghatározott közeli hozzátartozójuk javára, akár pedig — pénzbeli térítés ellenében — a tanácsi lakásügyi hatóság javára lemondani kívánnak, úgy annak érvényességéhez a R. 86. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében a fegyveres testület hozzájárulása szükséges. Iránymutatások — állásfoglalások Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 58. Üzemi baleseti kártérítés meghatározása a táppénzes időszak alatt. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel teljes kárának megtérítését kérheti a munkáltatótól. Elképzelhető, hogy az elszenvedett sérülések miatt még táppénzes állományban van a jogerős határozat meghozatalakor is. Ebben az esetben pontosan nem határozható meg a jövőre nézve az az elmaradt jövedelem, amelyet a munkáltató a táppénz és a baleset bekövetkeztekori átlagkereset különbözeteként megtéríteni köteles. Előfordulhat ugyanis, hogy a dolgozó sérülései miatt ismételten kórházi kezelésre szorul, amikor csökkentett mértékű táppénzt kap. Ez esetben pedig keresetvesztesége több, mint az egyébként járó teljes táppénz figyelembevételével kiszámított járadék összege. A munkaügyi bíróság tehát akkor jár el helyesen a balesetet követő táppénzes állomány ideje alatt érvényesített kárigény elbírálásánál, ha a kártérítést csupán az ítélethozatalig terjedő időre ítéli meg. A balesetet szenvedett dolgozó ilyenkor sincs elzárva attól, hogy a későbbi időben keletkezett kárának megtérítése iránti igényét — a vállalat esetleges nemteljesítése esetén — a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint érvényesítse. (Legfőbb ügyészi törvényességi óvás — Pfl. 35.264/1975. sz. — alapján a Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.196/1975. sz. ügyben kialakított álláspontja.) 59. Felmondási vitában a munkáltató nem kötelezhető intézkedése indokolásának megváltoztatására. Ha a dolgozó több mint egy éve a munkáltató alkalmazásában áll, vagy ez az első munkaviszonya, a felmondást meg kell indokolni. Ha a felmondási idő kezdetéig esetleges mulasztását a munkáltató nem pótolta, a hiányosság nem orvosolható, a felmondást a munkaügyi döntőbizottságnak, illetve a munkaügyi bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie. Az Mt. 29. §-ából következően a munkaügyi döntőbizottság és a munkaügyi bíróság csak a felmondás indokainak valóságát vizsgálhatja, de a munkáltatót eltérő tartalmú indokolás kiadására nem kötelezheti. Ha a munkaügyi vitában vagy perben azt állapítja meg a munkaügyi döntőbizottság vagy a bíróság, hogy az indokolás valótlan, a felmondást hatályon kívül kell helyeznie, nem pedig a valóságnak megfelelő és bizonyítható indokolás kiadására kötelezni a munkáltatót. Ez a munkáltató kizárólagos joga és kötelezettsége, amellyel a felmondási idő kezdetéig élhet. Ha a felek a tárgyaláson egyezséget kötnek, s ennek értelmében a munkaviszony megszüntetésének más lesz az indoka, mint az eredeti vállalati intézkedésben, a£kor — ha ennek