Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 683 (2) Mester-szakmunkás továbbképzést az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék szakmáiban lehet szervezni. (3) Azokat a szakmákat, amelyekben adott időszakban mester-szakmunkás továbbképzés szervezhető, az ágazati miniszter jelöli ki. 3. §• (1) A továbbképésben az vehet részt: a) aki legalább általános iskolai végzettséggel és szakmunkásképesítéssel, vagy szakmunkás munkakör ellátására jogosító szakközépiskolai érettségivel, továbbá b) az ágazati miniszter által meghatározott szakmunkás szakképzettségi fokozathoz tartozó munkában legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és c) emberi, közéleti magatartása példamutató. (2) A részvétel feltételeként a vállalat [a Mt. V. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vállalat, kivéve a magánmunkáltatókat] — az (1) bekezdésben felsoroltakon felül — még további követelményeket is megállapíthat. A követelményeket és a helyileg alkalmazható ösztönzés, valamint kedvezmények rendszerét a vállalati kollektív szerződésben, illetve munkaügyi szabályzatban rögzíteni kell. (3) A továbbképzés résztvevőit — az (1) és (2) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő szakmunkások közül a műszaki fejlesztési és káderfejlesztési terveket, a munkahelyi vezetők, valamint a helyi társadalmi szervek, munkahelyi kollektívák javaslatait figyelembe véve — a vállalat választja ki. A kiválasztásnál tekintettel kell lenni a Szakma Ifjú Mestere mozgalomban eredményesen részt vevő szakmunkás fiatalokra. (4) Az előírt feltételeknek megfelelő szakmunkások — vállalati egyetértés esetén — egyénileg is részt vehetnek a továbbképzésben. 4. §. A mester-szakmunkás továbbképzés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésben résztvevő szakmunkások elsajátítsák: a) szakmájuk műszaki-technológiai fejlesztésével összefüggő alapvető szakmai-műszaki ismereteket; b) szakmájuk területén — a szakágazatban, alágazatban — alkalmazott legkorszerűbb technikák, technológiák és anyagok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit; c) szakmájuk bonyolultabb, összetett munkafeladatainak elméleti ismereteit, valamint azok — mennyiségi, minőségi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő — elvégzéséhez szükséges gyakorlati tudnivalókat; d) a politikai célok megértéséhez és megvalósításához, a közéleti jártassághoz szükséges ideológiai, politikai és társadalmi ismereteket; e) a munkáskollektívák, a munkatársak szakmai, politikai neveléséhez az alapvető vezetési, nevelési tudnivalókat. 5. §• (1) A mester-szakmunkás továbbképzés 200— 300 órás időkeretben elméleti és gyakorlati oktatásból áll, időtartama másfél évnél hosszabb nem lehet. (2) A továbbképzés a következő ismeretkörökre terjed ki: a) szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (150—250 óra), b) ideológiai, politikai ismeretek (30 óra), c) társadalmi, közéleti és alapvető vezetési ismeretek (20 óra). (3) A szakmai ismeretek körében gondoskodni kell a munkavédelmi, továbbá — a szakma igényétől függően — a szélesebbkörű szakmai, műszaki tájékozottságot segítő ismeretek (pl. elektrotechnika, irányítástechnika, biológia) oktatásáról is. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ismeretek tartalmát az egyes szakmákban az ágazati miniszter határozza meg a munkaügyi miniszterrel egyetértésben és kiadja az oktatási dokumentációkat. Amennyiben a szakmai követelmények több ágazatban azunos műszaki ismereteket igényelnek, az ismeretanyag tartalmának megállapítása és az oktatási dokumentációk biztosítása a munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozik. (5) A (2) bekezdés b) illetve c) pontjában foglalt ismeretek tartalmát valamennyi szakmában egységesen az oktatási miniszter, illetve a munkaügyi miniszter állapítja meg és gondoskodik a szükséges oktatási dokumentációk kiadásáról. 6. §. (1) A továbbképzés befejezése után a résztvevőknek vizsgát kell tenniük az ágazati továbbképző intézet (központ), ennek hiányában az ágazati miniszter által kijelölt intézet (a továbbiakban együttesen: kijelölt intézet) mellett működő Állami Mester-szakmunkás Vizsgabizottság előtt. (2) A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsgán csak az vehet részt, aki a gyakorlatból már eredményesen vizsgázott. (3) Az elméleti és gyakorlati vizsga követelményeit (munkafeladatait) az ismeretkör tartalmát meghatározó miniszter állapítja meg. (4) Az Állami Mester-szakmunkás Vizsgabizottság három tagból áll: a) elnöke az ágazati miniszter által megbízott személy, b) a kijelölt intézet vezetője vagy megbízottja, c) az ágazati-iparági szakszervezet, illetve szövetkezeti tagok vizsgáztatása esetén az országos szövetkezeti érdekképviseleti szerv által megbízott személy.