Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 34. szám

684 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám 7- §• (1) A sikeresen vizsgázó részére az Állami Mester-szakmunkás Vizsgabizottság oklevelet ad (1. sz. melléklet), amely a mester-szakmunkás cím viselésére és az ezzel járó elismerésre jogosít. Az oklevél illetékköteles. (2) A mester-szakmunkást eredeti besorolásánál egy fokozattal magasabb szakképzettségi fokozatnak megfelelő bérkategóriába, a VI. szakképzettségi fokozat esetén kiemelt szakmunkás fokozatba kell besorolni úgy, hogy a munkabére érzékelhetően (6—10%-kal) emelkedjék. Azokon a területeken (pl. belkereskedelem hálózati dolgozói), ahol a bérezés a szakképzettségen belül nem az általános kategórizálási rendszer szerint történik, a mester-szakmunkást az eredeti besorolásánál eggyel magasabb — szakmunkásokra vonatkozó — bércsoportba kell besorolni ugyancsak olyképpen, hogy a munkabére érzékelhetően (6—10%-kal) emelkedjék. (3) Kiemelt szakmunkásoknál, illetve, ha a dolgozó a munkakörére előírt legmagasabb bércsoportba van besorolva, a mester-szakmunkás cím elnyerése esetén — amennyiben az érvényes bértételek erre lehetőséget adnak — a dolgozó bérét a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kell emelni. Művezetőképzés 8- §• (1) A művezetőképzés célja, hogy az iparban művezetői, főművezetői — más ágazatokban (pl. kereskedelem, szállítás és hírközlés) az ezzel azonos szintű és funkciójú, de az ágazati sajátosságokból eredően más elnevezésű munkahelyi vezetői — munkakörök ellátására készítse fel a szakembereket. (2) A művezetőképzés az ágazati miniszterek által a munkaügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott szakirányokban történhet. (3) A szakirányt minden ágazatban a főbb szakmai alágazatokra jellemző technológia, vagy termék alapján elhatárolható nagyobb szakterületeken az alapszakmák szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a szakterületen alkalmazott jellemző technológiák, vagy termékek szerint elkülöníthető szakmákból az alapszakmákhoz hasonló szakmai csoportokat kialakítva kell a képzés szakirányát meghatározni. 9- §• (1) A művezetőképzésben résztvevőket a helyi társadalmi szervek és munkahelyi kollektívák javaslatainak figyelembevételével a vállalatok jelölik ki a már művezetői beosztásban dolgozók közül, valamint a művezetői munkakörben utánpótlásként tervezett — legalább 5 éves, a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező — mester-szakmunkásokból és középfokú végzettségű szakemberekből. (2) A vállalat a részvétel feltételeként még további követelményeket állapíthat meg, illetve egyes művezetői munkakörök betöltéséhez — az ágazati jogszabályban előírt munkakörökön túl is — a képzésben való eredményes részvételt szabhatja meg. (3) A (2) bekezdés szerinti követelményeket, valamint a képzésben helyileg alkalmazható ösztönzés, illetve kedvezmények rendszerét a vállalati kollektív szerződésben, illetve munkaügyi szabályzatban rögzíteni kell. 10. §. (1) A művezetőképzés tartalmát úgy kell megállapítani, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák: a) a művezető vezetői feladataival összefüggésben — a vállalati gazdálkodás főbb kérdéseit és azok összefüggéseit, a saját területén szükséges gazdálkodási feladatok megoldását, — a korszerű üzem- és munkaszervezési alapismereteket, — a balesetelhárítási, a munkaélettani és munkaegészségügyi elveket, előírásokat és az ezekkel összefüggő problémák megoldásának módját. — az utánpótlás nevelésével, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésével, a dolgozók szakmai képzésével és továbbképzésével kapcsolatos tudnivalókat, — a termelőegység, a termelés és a dolgozók irányításához, az emerekkel való megfelelő bánásmódhoz szükséges alapvető vezetési (munkajogi, munkaügyi, munkavédelmi, bérezési) ismereteket, — a dolgozók irányításához, általános, politikai neveléséhez, az üzemi demokrácia fejlesztéséhez szükséges ideológiai, politikai ismereteket, — a művezetői munkával összefüggő ügyviteli feladatokat; b) a művezető szakmai irányításával összefüggésben — az általános műszaki ismeretek körébe tartozó automatizálási, elektronikai alapismereteket, a számítástechnikával kapcsolatos alapfogalmakat és alkalmazási lehetőségeket, — a korszerű technika, technológia és anyagok megismeréséhez és alkalmazásához szükséges középfokú természettudományi és műszaki ismereteket, — a szakiránynak megfelelő korszerű technológiákat, technikai berendezéseket, eszközöket, anyagokat és ezek alkalmazásával, a főbb munkafeladataival összefüggő követelményeket, — a szakirányhoz tartozó szakterület sajátos üzem- és munkaszervezési eljárásait. (2) A művezető szakmai feladataival összefüggő részletes képzési követelményeket szakirányonként az ágazati miniszter határozza meg az altalános követelmények alapján.