Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

590 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám (3) A szövetkezeten, kívül álló részére kifizetett földjáradék és a termelőszövetkezet tulajdonába került földért fizetett térítés (megváltási ár) is adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. a hadigondozottak járadéka, az egyéb szo­ciális gondozásban részesülők ellátási díja, a nemzeti gondozási díj, a vakok személyi járadé­ka, a csökkent munkaképességűeket megillető ke­resetkiegészítés, valamint a munkaterápia kere­tében foglalkoztatott személyeknek ebből a mun­kájukból származó jövedelme; b) 1. a külföldi állampolgár, akinek adómen­tességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja — az ilyen egyezményben, illetőleg vi­szonossági gyakorlatban megállapított terjede­lemben—; Vhr. 12. §. A külföldi állampolgárok — ideért­ve a külföldi állam diplomáciai, valamint konzuli képviseletének külföldi állampolgárságú tagjait is —adómentességére a kettős adóztatást kizáró és az egyéb nemzetközi egyezmények, valamint az e tekintetben fenálló viszonosság az irány­adók. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. az ideiglenes jelleggel belföldön tartózkodó külföldi állampolgár külföldről származó jöve­delme ; 3. a külföldről származó jövedelem, ha annak adómentességét nemzetközi egyezmény (szerző­dés) biztosítja vagy, ha a jövedelmet az illető ál­lamban az általános jövedelemadónak megfelelő egyenesadó alá vonták és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn; Vhr. 13. §. Magyar állampolgár külföldről szár­mazó jövedelmének adókötelezettségét — a vi­szonosságon túlmenően — a kettős adóztatást kizáró, valamint az egyéb nemzetközi egyezmé­nyek figyelembevételével kell elbírálni. A viszo­nosság, fennállása tekintetében mind a külföldi (Vhr. 12. §), mind a magyar állampolgár vonat­kozásában a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) c) a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alá eső jövedelem; d) a jogi személy; e) 1. az adókivetés útján adóztatható jövedelme után a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő és — korra tekintet nélkül — a 100%-os csökkent munkaképességű, az 1. § (1) bekezdésében meg­határozott tevékenységet folytató magyar állam­polgár, a pénzügyminiszter által rendelettel meg­állapított feltételek mellett; Vhr. 14. §. (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 1. pontjában megjelölt adómentesség az adókive­tés, vagy állandó adótétel útján adóztatható sze­mélyt illeti meg, aki tevékenységét — főfoglalkozásként, — a lakossági igények kielégítése céljából, — alkalmazott és társ nélkül folytatja, ha — a használatában levő földterület a 2877 m2­nél (800 négyszögölnél) nem több és — adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az évi 36 000 forintot. (2) Az egyéb feltételek fennállása esetében a kisipari működési engedély mellett a főfoglalko­zású munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony), továbbá a közülettől [Vhr. 52. §. (1) bek.] szár­mazó és az évi összes bevétel 50%-ánál nem na­gyobb bevétel nem zárja ki az adómentességet. Az R. alkalmazásában főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban be­jegyeztek. A földterület nagyságát — a közös háztartásban élők adómentességének elbírálásá­nál — a férj és a feleség, illetőleg a nagykorú családtagok közötti arányos megosztással kell megállapítani. (3) Az adómentes életkor betöltését és a fő­foglalkozást személyi igazolvánnyal, a munkaké­pességcsökkenést az egészségügyi miniszter által szervezett orvosi bizottság szakvéleményével, az alkalmazott és a társ hiányát pedig az érdekkép­viselet, illetőleg a telephely [Vhr. 25. § (1) bek.] szerinti községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi — fővárosi kerületi — tanács végre­hajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal útján kell igazolni. (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően — az egyéb feltételek fennállása esetén — egy al­kalmazott foglalkoztatása mellett is megilleti az adómentesség a) a 100%-os csökkent munkaképességű sze­mélyt; b) a képesítéshez kötött ipart, illetőleg magán­kereskedelmet özvegyi jogon folytató személyt, ha az alkalmazottat a saját képesítésének hiánya miatt foglalkoztatja. (5) Az R. alkalmazásában nem számít alkalma­zottnak az a személy, akinek foglalkoztatása után a Vhr. 59. §-a alapján külön általános jövedelem­adót nem kell fizetni. (6) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) l. pontjá­ban megjelölt személyt az adómentesség 65., ille­tőleg 60. életéve betöltését, vagy 100%-os csök­kent munkaképessége megállapítását követő hó­nap 1. napjától kezdődően elért jövedelme után i illeti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents