Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 591 (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan területén szolgáltató- vagy javítóipari tevékenységet kezdő és a lakosság részére dolgozó kisiparos és magánkereskedő, tevékenységének megkezdését követő két év alatt elért egyébként adóköteles jövedelme, ha az évi 48 000 forintot nem haladja meg; Vhr. 15. §. (I)9 Az adókivetés útján adóztatható szolgáltató- és javítóiparost, valamint magánkereskedőt — az egyéb feltételek mellett — akkor illeti meg a kétéves adómentesség, ha tevékenységét iparjogosítvány alapján telephely (műhely, üzlet) létesítésével kezdi meg és helyben folytatja, továbbá ha aj magánkereskedőnél a közülettől származó bevétel az évi összes bevétel 30%-át, b) szolgáltató- és javítóiparosnál a — költségvetési szervnek nem minősülő — közülettől származó bevétel az évi összes bevétel 20%-át nem haladja meg. E tekintetben költségvetési szerv az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó állami szerv, társadalmi és tömegszervezet, valamint a költségvetési folyószámlás szerv. (2) Az 5000-nél kisebb lélekszámú községben telephellyel rendelkező szolgáltató- és javítóiparost nem zárja ki az adómentességből az, ha tevékenységét működési területén levő hasonló lélekszámú községekben is gyakorolja. (3) Az R. alkalmazásában a község lélekszámát a hivatalos statisztikai adatok alapján kell figyelembe venni. A közös tanácsú községeknél a lélekszámot községenként külön-külön kell megállapítani. Az ellátatlan területet pedig a helységre illetékes ipari, illetőleg kereskedelmi szakigazgatási szerve [Vhr. 14. § (3) bek.] határozza meg. (4) Az R. alkalmazásában ipar jogosítvány az iparigazolvány, illetőleg az iparengedély, a kisipari működési engedély, a háziipari értesítés, a vándoripari engedély és a mutatványos engedélye. (5) Ugyanazt a szolgáltató- és javítóiparost, valamint a magánkereskedőt az adómentességet biztosító tevékenysége után a szakmailag meghatározott működési területén csak egy alkalommal illeti meg a kétéves adómentesség. Nem illeti meg tehát az adómentesség azt a szolgáltató- és javítóiparost, valamint magánkereskedőt, aki tevékenységét működési területén 1960. július hó 1. napját követően megszüntette és újból kezdi. Nem illeti meg az adómentesség azt a személyt sem, aki tevékenységét alkalmi (idény) jelleggel kezdi meg, illetőleg folytatja. 9 A Vhr. 15. §-a (1) bekezdésének szövege a Vr/1. 7. §-a (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely a Vhr. 15. §-a (1) bekezdése helyébe lépett. (6) Az adómentesség szempontjából nem tekinthető új iparkezdésnek az, amikor a szolgáitatóés javítóiparos vagy magánkereskedő korábban már működési területén gyakorolt iparát házastársa özvegyi jogon, vagy családtagja saját jogán tovább folytatja. (7) 10 Az ipar szüneteltetése nem szakítja meg a kétéves adómentesség időtartamát, kivéve az igazolt tartós betegség és a katonai szolgálat idejét, ha ez alatt a tevékenységet valóban nem gyakorolják. Az adómentesség — az egyéb feltételek fennforgása esetén — a tevékenység megkezdését követő két éven belül abban az esetben sem szakad meg, ha a telephely szerinti község időközben más községgel, illetve várossal egyesült és az egyesített helység 5000-nél nagyobb lélekszámú. (8) Ha a szolgáltató- és javítóiparos vagy magánkereskedő a kétéves adómentesség lejárta előtt, vagy ezt követően két éven belül tevékenységét elfogadható indok (egészségi állapot megromlása, gazdasági lehetetlenülés stb.) nélkül megszünteti, az adómentesség ideje alatt elért jövedelme után is adóznia kell. (9) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 2. pontjában szereplő adómentesség nem érinti az alkalmazott foglalkoztatása után az R. 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adófizetési kötelezettséget. Vhr. 16. §. (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 1. és 2. pontjában meghatározott adómentességre vonatkozó igényt a Vhr. 25. §-ának (1) és (3) bekezdésében megjelölt módon, időben és helyen bejelenteni, valamint igazolni kell. (2)11 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének ej pontjában meghatározott adómentességre a jogosultság az igény bejelentése (Vhr. 25. §) alapján, erre vonatkozó külön határozat nélkül áll be, ha a feltételeknek az adózó megfelel. Amennyiben az adózó az adómentesség feltételeinek már nem felel meg, köteles ezt a Vhr. 25. §-ában szabályozottak szerint ugyancsak bejelenteni. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) f) 1. az állami biztosítási szerződésből származó térítés, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; Vhr. 17. £. Az állami biztosításból eredő szolgáltatást akkor sem lehet adóztatni, ha azt a szerződést kötő más — a kárban részes kedvezményezett — részére fizetik ki. 10 A Vhr. 15. §-a (7) bekezdésének szövege a Vr 1. 7. §-a (2) bekezdésével kiegészített szöveg. 11 A Vhr. 16. §-a (2) bekezdésének szövege a Vr 1. 8. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 16. §-a kiegészült. Egyidejűleg a Vhr. 16. §-ának eredeti szövege (1) bekezdésre változott.