Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 503 mezőgazdasági szakszövetkezeti tagoknak, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok közös munkát végző családtagjainak az (1) bekezdés a)— b) pontjaiban említett jövedelme után. R. 217. §. (1) Az R. 214—216. §-ainak a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, jutalom, természetbeni juttatás, valamint a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tizenhét százalékát,.az illetményadómentes juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. (2) Az (1) bekezdésben megjelelölt munkáltatók nem kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni a részesedési alapot, a jutalmazási keretet és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keretet terhelő pénzbeni és természetbeni juttatások után. . ' ' ' (3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók a SZOT által meghatározott esetekben és összegben társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a napokra, amelyeken a biztosított munkabérben, munkadíjban nem részesül. Sz. 148. §. Az R. 214—216. §-aiban meghatározott járulékfizetési kötelezettség fennáll a nem biztosítottak részére adott juttatások után is, ha azok a bérköltséget, a. béralapot, a mezőgazdasági szövetkezeteknél és közös vállalkozásaiknál a bérköltséget, illetőleg a részesedési alapot terhelik. Sz. 149. §. Az R. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett jövedelem kiszámításánál a munkanap jóváírását megelőző naptári évben a szövetkezetnél egy munkanapra jutó átlagos részesedés összegét kell alapul venni. Sz. 150. §. (1) Az R. 217. §-ában megjelölt munkáltatók biztosítottanként és naponként 20 forint társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a munkanapokra és munkaszüneti napokra, amelyeken a biztosított a) fizetés nélküli szabadságon van, kivéve, ha ennek engedélyezését jogszabály írja elő, b) előzetes letartóztatásban van, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, c) munkahelyéről igazolatlanul vagy az üzem ideiglenes szüneteltetése miatt távol van, d) egy évi, gümőkóros megbetegedés esetén két évi keresőképtelenség után is keresőképtelen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni a) arra az időre, amely alatt a biztosított baleseti táppénzben részesül, továbbá b) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló, a háztartási alkalmazott és a gazdasági dolgozó után. ; . Sz. 151. $. A munkáltatók társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a munkaviszonyban álló házfelügyelőt megillető kapupénz, a felvonódíjnak a házfelügyelöt illető része, valamint a központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezés kezeléséért járó díj után. Sz. 152. §. A természetbeni juttatások után azok könyvelési értéke, ennek hiányában az állami kiskereskedelemben a juttatáskor érvényes ár, a 4. számú mellékletben felsoiolt juttatásoknál • (szol* gáltatásoknál) pedig az ott szereplő összeg figyelembevételével kell a társadalombiztosítási járulékot fizetni. Sz. 153. §. (1) A bérköltséget, a béralapot, mezőgazdasági szövetkezeteknél és közös vállalkozásaiknál a bérköltséget és a részesedési alapot nem terhelő természetbeni juttatások után csak abban az esetben kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha a juttatás a) jogszerűen követelhető, és b) ingyenes, vagy a térítés összege a juttatás forintértékének ötven százalékát nem haladja meg. (2) Ha az (1) bekezdésben említett természetbeni juttatásért térítési kell fizetni, a juttatás térítéssel csökkentett értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot fizetni. (3) A mezőgazdasági szövetkezeti tag részére adott természetbeni juttatás után, ha az nem a bérköltséget, illetőleg a részesedési alapot terheli, társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. • Sz. 154. §. Természetbeni juttatásként nem vehető figyelembe a) a munkaruha, a védőruha, a védöétel, a védőital és az egyéni védőeszköz, b) az üzemi étkeztetés keretében ingyenesen vagy térítés ellenében nyújtott juttatás, c) az olyan járandóság, amelynél az igénybevétel lehetősége, illetőleg mértéke előre nem határozható meg (pl. kedvezményes gáz- és villanyvilágítás, a közszolgálati és egyéb dolgozók részére biztosított vasúti utazási kedvezmény), d) a munkásszálláson történő elhelyezés, e) az illetményföld, a háztáji föld és ennek megművelésének értéke. Sz. 155. §. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a külön elszámolható, költségtérítés jellegű járandóságok, valamint a nem munkabér, munkadíj jellegű juttatások után. Ilyenek például: — a kiküldetési (külszolgálati) költségtérítés, a szállás- és útiköltségtérítés, a saját gépkocsi használatáért adott térítés, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, a különélést díj, a költözködési költségtérítés, az álló- és fogyóeszköz, valamint a szerszám használatáért adott térítés, a bedolgozónak fizetett rezsitérítés; — a reprezentációs költség; :— a szabadságmegváltás címén adott juttatás;