Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

504 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám — az építőiparban és az építőanyag iparban a fagy szünet idejére adott díj; — a társadalmi célokra jelajánlott munkáért elszámolt díjazás; — a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozóinak adott forgalmi juttatás; — a biztonsági őrszolgálatért adott díj; — az önkéntes tűzoltók és rendörök díja; — a jubileumi jutalom; — az újítási díj; •ym, a segély — ideértve az elsá tényleges katonai szolgálatra bevonultak segélyét és a letelepedési segélyt is —; — a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők keresetkiegészítése ; — a tanulmányi ösztöndíj (ha jogszabály másként nem rendelkezik); — a szociális, kulturális juttatás és a sport tevékenységgel összefüggésben adoti juttatás; — az üdültetéshez való munkáltatói hozzájárulás; — a lakásépítő akció átvállalt dolgozói hozzájárulás összege; — az illetményföld, a háztáji föld. valamint az üzemi étkeztetés helyett adott megváltás; —- a munkáltató külön megbízása alapján a biztosított munkakörébe nem tartozó és nem fizikai munkáért járó, illetőleg nem rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásból származó díj (pl. vizsgadíj); — a vállalatok (trösztök, egyesülések), a szövetkezetek, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek, a szövetkezeti vállalatok, a gazdasági és szövetkezeti társulások, egyesületek választott vagy kijelölt és nem függetlenített tisztségviselőinek (pl. igazgatósági, felügyelő-bizottsági, ellenőrzőbizottsági tagoknak) e tisztségükkel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott tiszteletdíj, jutalom; — más vállalattól, szövetkezettől kapott prémium, jutalom (ha jogszabály másként nem rendelkezik); — a munkáltatótól kapott jutalom, ha a munkáltató természetes személy vagy közkereseti társaság. • Sz. 156. §. Az R. 214—216. §-aiban említett munkáltatók a nem munkabér, munkadíj jellegű, továbbá az Sz. 154. §-ában említett juttatások után is kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha azok a bérköltséget, a béralapot, a mezőgazdasági szövetkezeteknél és közös vállalkozásaiknál a bérköltséget, illetőleg a részesedési alapot terhelik. R. 218. §. (1) Az illetményadómentes juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni a) a nem költségvetési szervként működő állami gazdaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdasági és erdőgazdasági szakvállalatok, valamint ezek társulásai, . b) a Baromfiipari Vállalatok Trösztje, a Konzervipari Tröszt, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje és e trösztökhöz tartozó vállalatok, valamint ezek társulásai, c) a munkaközösségek és az alkotóközösségek, d) a társasházak, e) más államok vagy külföldi cégek Magyarországon működő vállalatai, lerakatai, kirendeltségei, irodái, ügynökségei, intézményei, intézetei, külkereskedelmi szervei, f) más államokkal vagy külföldi cégekkel létrehozott, Magyarországon működő vegyes vállalatok, külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, társaságok, g) a természetes személyek és a közkereseti társaságok. (2) Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében scrtéshizlalással, baromfi- és tojásfeldolgozással foglalkoztatottak részére adott juttatások tizenhét százalékát kell társadalombiztosítási járulék címén fizetni. Sz. 157. §. Tíz százalékos kulcs alkalmazásával kell a társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha a biztosítottat házkezeléssel kapcsolatos munkakörben (házfelügyelő, fűtő, takarító stb.) olyan házban alkalmazzák, amely állami kezelésben vagy legalább részben állami tulajdonban van. R. 219. §. Az egyházakra, a felekezetekre (egyházközségekre, egyházi intézményekre stb.) az ÍR. 217. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítottak részére az Állami Egyházügyi Hivatal által folyósított államsegélyt is juttatásként kell figyelembe venni, és az összes juttatás tizenkét százalékát kell társadalombiztosítási járulék címén fizetni. R. 220. §. (1) A SZOT által meghatározott öszszegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók, b) a háztartási alkalmazottak, c) a gazdasági dolgozók után. (2) Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók után az R. 214—216. §-aiban említett munkáltatók nem kötelesek az (1) bekezdés alapján meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha az ösztöndíj a bérköltséget, a béralapot, a mezőgazdasági szövetkezeteknél és közös vállalkozásaiknál a részesedési alapot terheli. Sz. 158. §. (1) Az ösztöndíjban részesülő Szakmunkástanuló után az ösztöndíjat folyósító munkáltató havonként 25 forint társadalombiztosítási