Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám (3) A szekéren, bérautón megtett út költségét az (1) bekezdés szerinti mértékben abban az esetben lehet megtéríteni, ha nincs vasút, hajó- vagy autóbuszjárat és az oda- vagy visszautazásnál megtett út négy kilométernél hosszabb. (4) 1 Nem jár utazási költségtérítés a helyi közlekedésben annak, akinek villamos- vagy autóbuszbérlete van. Sz. 146. §. (1) Élelmezési költség címén napi Z4 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt nappal hat óránál hosszabb ideig kell lakóhelyétől távol tartózkodnia. Keresetveszteség térítése esetén élelmezési költség címén napi 12 forint jár. (2) Szállásköltség megtérítése címén napi 20 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt éjfél után lakóhelyétől távol kell tartózkodnia. (3) Keresetveszteség címén egy napra 60 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet.' (4) Az igény érvényesítésével kapcsolatban kórházi megfigyelésre utalt igénylőnek (nyugdíjasnak, járadékosnak) élelmezési és szállásköltség nem jár, ha ellátást és szállást a kórházban kap. Keresetveszteség címén egy napra, egyedülálló személynek 30 forintot, ha pedig a megfigyelt igénylőnek tűlnyomólag saját keresetébőt eltartott családtagja van, 60 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet. Sz. 147. §. (1) Az Sz. 145. és a 146. §-ában megjelölt költségeket a jogorvoslati eljárás során megidézett tanúknak minden esetben, az igénylőnek azonban csak akkor kell megtéríteni, ha az első fokú határozatot az igénylő javára másodfokon részben vagy egészben megváltoztatták. (2) Ha az igénylő a jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napját követő egy éven belül újból előterjeszti, a költségeket csak akkor lehet megtéríteni, ha az újabb igénybejelentés alapján az igényt egészben vagy részben teljesítették. (3) A bírói eljárás során felmerült költségek megtérítésére a Polgári Perrendtartás rendelkezései az irányadók. j T. 102. §. (1) Társadalombiztosítási ellátásról lemondani, azt átruházni vagy engedményezni csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet. (2) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül. r' VII. Fejezet A társadalombiztosítási kiadások fedezete T. 103. §. (1) A társadalombiztosítás kiadásainak a fedezetére a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottak pedig nyugdíjjárulékot fizetnek. _ " ' «•• s. (2) A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét, illetőleg összegét a Minisztertanács állapítja meg, és az (1) bekezdéstől eltérően is rendelkezhet. 1 Társadalombiztosítási járulék R. 214. §. Az állami vállalatok, a vállalati gazdálkodási rendszerben működő egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek vállalatai, a szövetkezeti vállalatok, a közös vállalatok, az egyesülések (ha különálló szervezetük van), a szövetkezeti közös vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá e szövetkezetek közös vállalkozásai a) a bérköltséget terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás, továbbá b) a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tizenhét százalékát, az illetményadómentes juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. R. 215. §. (1) Az állami és a tanácsi költségvetési szervek, a költségvetési folyószámlás szervek, valamint a költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó társadalmi és érdekképviseleti szervezetek a) a béralapot terhelő bármilyen Címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás, továbbá bj a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szakmai szövetségeire, továbbá az ügyvédi kamarákra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. R. 216. § (1) A mezőgazdasági szövetkezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek közös vállalkozásai, a mezőgazdasági szövetkezeteknek más szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetekkel létrehozott közös vállalkozásai a) a bérköltséget, illetőleg a részesedési alapot terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatásnak, b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagok javára a háztáji gazdaságban végzett állattartás és zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelemnek, c) a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló személyek részére ádott — a SZOT által meghatározott — egyéb juttatásnak a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában résztvevő családtagjaira eső része tíz százalékát, "a fennmaradó részrtek pedig a tizenhét ázázalékát7 kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. ' (2) Nem-'kell társadalombiztosítási1 járulékot fizetni ^a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett