Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 501 R. 207. §. (1) A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának a folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles hozzátartozója tartásra ké­pessé válik. j_ . - ; M : , (2) Ha a rokkantság miatt árvaellátásban része­sülő személy keresete három egymást követő , hó­napban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (R. 71. §-ának (l)bék.) meghaladja, az árvaellátás fo­lyósítását a . negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset ennél az összegnél több, R. 208. §. Ha az özvegyi nyugdíjra, a baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultat öregségi, rokkantsá­gi, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy baleseti já­radék is megilleti, a két ellátás havi 1200 forint ke­retben együttesen folyósítható. E határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugdíj megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósított járadékrészt és az ösztönző nyugdíjpótlékot. R. 209. §. (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás és á baleseti nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a-jogosult — beszámítva az őrizetbevétel ide­jét is — előzetes letartóztatásban van, vagy szabad­ságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő harminc napnál hosszabb. (2> Az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás idejére szüneteltetett nyugellátást és baleseti nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre folyósítani kell, kivéve, ha a bíróság a jogosultat jogerősen javító­nevelő munkára vagy harminc napot meghaladó, végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélte. R. 210. §. (1) Érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodó személy nyugellátásának és baleseti nyugellátásának a folyósítását a külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára szüneteltetni kell. A szüneteltetett ellátást legko­rábban a visszaérkezés napját követő naptól kez­dődően lehet újból folyósítani. A külföldről vissza­érkezés után kell kifizetni a külföldi tartózkodás első kilencven napjára járó ellátást is. (2) A külföldi tartózkodás kilencven napot meg­haladó tartamára — méltányos esetben — a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság vezetője engedé­lyezheti a nyugellátás, baleseti nyugellátás teljes vagy részbeni kifizetését. (3) A diplomáciai képviselethez vagy külkeres­kedelmi kirendeltséghez, valamint a vállalat által tartós külföldi szolgálatra kiküldött dolgozóval együttélő hozzátartozónak a külföldi tartózkodás tártamára járó nyugellátását, baleseti nyugellátá­sát a nyugdíjfolyósító szerv külön köteles kezelni. A külön kezelt összegeket a jogosult belföldön tar­tózkodása alatt, illetőleg visszaérkezése után kell kifizetni. Esetenként adott meghatalmazás alapján az ellátás legfeljebb három-három havi összege a belföldön tartózkodó meghatalmazott részére is ki­fizethető* t • • -• •;j: - m R. 211. §. A külföldi tartózkodás tartamáia a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője a Pénzügyminisztériummal egyetértésben engedé­lyezheti a nyugellátás és a baleseti nyugellátás külföldre folyósítását annak a külföldi állampol­gárnak, aki állandó letelepedés szándékával távo­zott külföldre. R. 212. §. A házastársi pótlék folyósítását szüne­teltetni kell arra a hónapra, amelyben a) a jogosult nyugellátása, baleseti nyugellátása szünetel, vagy azt korlátozott összegben folyósít­ják, b) a házastárs nyugellátása, baleseti nyugellátá­sa, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legki­sebb összegét (R. 144. §-ának (1) bek.) meghaladja. Az igény érvényesítésének egyéb szabályai T. 100. §. (1) Ha az igény elbírálása után meg­állapítást nyer, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igénylőnek tévesen alacsonyabb össze­gű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedésétől visszafelé számított öt éven be­lül járó összeget utólag ki kell fizetni. (2) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet fel­venni. T. 101. §. A társadalombiztosítási igények érvé­nyesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás ille­ték- és költségmentes. R. 213. §. A társadalombiztosítási igény érvé­nyesítésével, valamint az ellátás folyósításával kapcsolatban személyes megjelenésre kötelezett­nek az ezzel összefüggésben felmerült indokolt költségeit meg kell téríteni. Sz. 144. §. A személyes megjelenésre kötelezett­nek, az utazási, az élelmezési és a szállásköltségét, valamint a keresetveszteségét kell megtéríteni. Ha a személyes megjelenésre kötelezett csak kísérő­vel képes megjelenni, a kísérő utazási, élelmezési és szállásköltségét, valamint keresetveszteségét is meg kell téríteni. Sz. 145. §. (1) Utazási költség címén a legolcsóbb közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével kapcsolatban felmerült útiköltségnek 2 forint 50 fillér, oda-visszautazás esetén 5 forinton felüli ösz­szegét kell megtéríteni. (2) Az utazási költség teljes összegét kell meg­téríteni annak, a) aki orvosi megállapítás szerint járóképtelen] b) akinek az utazása kórházba utalás miatt vélt szükségessé, * c) akit üzemi balesettel összefüggő orvosi felül­vizsgálat miatt vagy más okból személyes megjele­nésre köteleztek.

Next

/
Thumbnails
Contents