Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

500 - TANÁCSOK rokkantsági nyugdíjasra is, akit a naptári év folya­mán munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági vi­szonyban, vagy bedolgozóként és egyéb jogvi­szonyban (megbízás stb.) is foglalkoztatnak. (5) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezéseit megfele­lően alkalmazni kell az öregségi, a munkaképtelen­ségi, valamint a növelt összegű öregségi, munka­képtelenségi járadékosokra is. Sz. 139. §. Az R. 205. §-ának az alkalmazásánál a keretösszeg szempontjából az Sz. 135. §-ának (4) bekezdésében jelsorolt juttatások kivételével f igyelembe kell venni azt á munkabért^ munkadí­jat, amely a nyugdíjast (járadékost) munkaviszo­nya, szövetkezeti tagsági, bedolgozói és egyéb jog­viszonya (megbízás stb.) alapján ugyanarra a nap­tári évre — a nyugdíjazás naptári évében a nyu­díj megállapítását kövező időtartamra — megillet­te. Nem lehet figyelembe venni az arra az időre já­ró munkabért (munkadíjat), amely alatt a nyugdí­jat munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági vagy be­dolgozói jogviszonyra tekintet nélkül kell folyósí­tani. Sz. 140. §. (1) Az R. 205. §-ának az alkalmazásá­nál a keretösszegbe nem lehet beszámítani a) a népi ülnököt megillető díjazást, b) az újítási, a feltalálói díjat, az újítás, a talál­mány kivitelezésében kísérletre, illetőleg megvaló­sításra vonatkozó szerződés alapján közreműködés fejében járó díjat, c) a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért (műért) járó díjazást, d) a tudományos, irodalmi vagy művészi alko­tással, műszaki megoldást célzó művel vagy egyéb tevékenységgel szerzett érdemek elismeréseként az állam által adományozott díjat, e) a tudományos fokozat (tudományok doktora, tudományok kandidátusa) alapján járó illetmény­kiegészítést, illetőleg a Magyar Tudományos Aka­démia rendes vagy levelező tagjának járó tiszte­letdíjat. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt díj­nak számít különösen tudom ínyos, irodalmi és művészeti alkotás (mű) szerzőjét, fordítóját, dra­maturgját, szerkesztőjét, úgyszintén az eredeti al­kotás (mű) és fordítás lektorát, a képző- és iparmű­vészeti, a fotóművészeti és ipari tervezőművészi alkotásokat elbíráló — jogszabály által létrehozott — bizottság tagját, valamint az eredeti alkotás (mű) alkalmazásával (adaptálásával), zenei feldol­gozásával (arrangement), vagy egyéb átdolgozásá­val létrehozott alkotás szerzőjét megillető díj, te­kintet nélkül az alkotás céljára (oktatás, tudomány, tájékoztatás, útmutatás, szórakoztatás stb.), továb­bá az alkotás megvalósulásának módjára és alak­jára. (3) A fordítót megillető díjazás csak akkor nem számít be a keretösszegbe, ha a fordítás műfordí­tásnak, szakfordításnak minősül. A munka jellegét KÖZLÖNYE- - - 27. szám a munka kiadója, elbírálója (átvevője) jogosult, il­letőleg köteles minősíteni. (4) Nem számít be a keretösszegbe a) a disszertációk és diplomamunkák - bírálóit (opponenseket), b) a Magyar Tudományos Akadémia és a Kultu­rális Minisztérium megbízásából készített, nyilvá­nosan meg nem jelenő tudományos dolgozatok szerzőit, szerkesztőit és bírálóit^ c) az aspiráns vezetőket megillető díjazás. Sz. 141. §. A munkaviszonyon kívüli előadómű­vészként, művészeti oktatóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdí­jasra az R. 205. §-át kell alkalmazni akkor is, ha ezt a tevékenységét munlzaközösség keretében folytatja. R. 206. §. (1) Keresőfoglalkozás folytatása esetén a) az öregségi, a rokkantsági nyugdíj, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi jára­dék folyósítását szüneteltetni kell, b) a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. for kozatú baleseti járadékot kell folyósítani. (2) Az (1) bekezdés alapján a nyugdíj (járadék) folyósítását arra a hónapra kell szüneteltetni,-ille­tőleg baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. foko­zatú baleseti járadékot folyósítani, amelyben a ke­resőfoglalkozás fennáll. (3) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezéseit kell al­kalmazni az orvosi magángyakorlatot folytató arra a nyugdíjasra is, aki egyidejűleg munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban áll. Sz. 142. §. Az öregségi, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, valamint a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék fo­lyósítását kisipari vagy magánkereskedői tevé­kenység miatt az iparigazolvány kiadását követő hónaptól kell szüneteltetni. Sz. 143. §. (1) Keresőfoglalkozásnak számít a) a kisipari, a magánkereskedői iparigazolvány, b) a hasznothajió (hatósági nyilvántarlásbavéte­li kötelezettség alá eső) jogosítvány, c) a mérnöki magángyakorlat, d) a munkaközösségi (ügyvédi stb.) tagsági vi­szony alapján folytatott tevékenység. (Z) Nem tekinthető keresőfoglalkozást folytató­nak az, aki a) iparigazolvány alapján külön jogszabályban megállapított keretek között vagy működési enge­dély alapján folytat lakossági javító-szolgáltató te­vékenységet, .b) vak és iparigazolvány alapján folytatott tevé­kenységből származó jövedelme a havi 100b forin­tot nem haladja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents