Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

498 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám Sz. 133. §. (1) A nyugellátást és a baleseti nyug­ellátást havonta utólag kell folyósítani, legkoráb­ban attól a naptól, amikortól azt a határozattal megállapították. Ha ezen a napon folyósítást kizá­ró ok áll fenn, a nyugellátás és a baleseti nyugellá­tás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani. (2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag öregségi és rokkantsági nyugdíjának a folyósítása legkoráb­ban a betegségi segély megszűnését követő naptól indítható meg. R. 202. §. (1) A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként foglal­koztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglal­koztatás ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által — a munkaügyi miniszterrel egyet­értésben — meghatározott munkakörben pedig az 1260 órát (a továbbiakban: foglalkoztatási keret) nem haladja meg. (2) A 840 órában meghatározott foglalkoztatási keret annyiszor hetven, az 1260 órában meghatá­rozott foglalkoztatási keret annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán korábban szü­neteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hó­nap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj meg­állapításáig eltelt. Sz. 134. §. (1) Azokat a munkaköröket, amelyek­ben a foglalkoztatási keret 1260 óra, a 2. számú melléklei tartalmazza. (2) A foglalkoztatások idejét egybe kell számíta­ni, ha az öregségi, a roklzantsági, a baleseti rok­kantsági nyugdíjast a naptári évben több munkál­tatónál (szövetkezetnél) foglalkoztatják. (3) Az egybeszámított foglalkoztatási idő az évi 840 órát, illetőleg ennek az R. 202. §-a (2) bekezdé­se szerint csökkentett ta,rtamát csak abban az esetben és legfeljebb annyi órával haladhatja meg, ahány órán át a nyugdíjast a 2. számú melléklet­ben megjelölt munkakörben foglalkoztatják. Eb­ben az esetben a foglalkoztatási idő az évi 1260 órát, illetőleg ennek az R. 202. §-a (2) bekezdése szerint csökkentett tartamát nem haladhatja meg. Sz. 135. §. (1) A foglalkoztatási keret szempont­jából figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre a nyugdíjast munkaviszony, szövetkezeti tágsági vagy bedolgozói jogviszony alapján ugyan­arra a naptári évre — a nyugdíjazás naptári évé­ben az évnek a nyugdíj megállapítását követő tar­tamára — munkabér (munkadíj) illeti meg. Figye­lembe kell venni azokat a napokat is, amelyekre a nyugdíjas ez alatt az idő alatt táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt ka­pott. Ezeket a napokat úgy kell számításba venni, mintha a nyugdíjast munkabér (munkadíj) ellené­ben munkaszerződése szerint foglalkoztatták vol­na. A pedagógusként foglalkoztatott nyugdíjasnál a tanítási órákat kétszeresen kell számítani. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésének az alkalma­zásánál a mezőgazdasági szövetkezeti tagként tel­jesített minden egyes munkanapot tíz órás foglal­koztatásként kell számításba venni. (3) Ha a nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munkajo­gi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, a kifizetett munkabér (munkadíj) minden 14 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számítás­ba venni. Munkabérként (munkadíjként) kell fi­gyelembe venni — a (4) bekezdésben felsorolt ki­vétellel — minden olyan pénzbeni és természet­beni juttatást, amelyet a nyugdíjas munkaviszo­nya, ipari szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jog­viszonya alapján kapott. Ha a nyugdíjas táppénz­ben, baleseti táppénzben vagy terhességi-gyer­mekágyi segélyben részesült, az ezek kiszámításá­nak az alapjául szolgáló munkabérnek (munkadíj­nak) a segélyezési napokra eső részét keli számí­tásba venni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásánál nem lehet munkabérként figyelembe venni a) az újítási és a feltalálói díjat, b) a kiküldetési (külszolgálati) napidíjat, az uta­zási és a szállásköltséget, illetőleg költségátalányt, c) a különélési díjat, d) a természetbeni juttatás pénzbeni értékének a nyugdíjas által fizetett térítéssel fedezett részét, szolgálati lakásnál pedig a lakbérnek a 4. számú mellékletben meghatárözott egyenértékét megha­ladó részét, e) a szabadságmegváltás címén adott juttatást, f) az év végi részesedést, g) a jubileumi jutalmat, a miniszteri és ennél magasabb szintű kitüntetés alapján adott jutalmat, továbbá a naptári évben a munkáltató által adott jutalomnak 500 forintot meg nem haladó részét, h) a felügyeiőbizottság [25/1967. (XII. 15.) PM sz. r.] vezetője és tagjai részére az egy felügyelő­bizottságban végzett tevékenység alapján kifize­tett juttatást, i) azt a juttatást, amelyet a nyugellátás megál­lapítása előtt végzett munka alapján utólag fizet­j) a szakszervezeti és a vállalati segélyt, k) az anyasági segélyt, 1) a gyermekgondozási segélyt és m) a temetési segélyt. R. 203. §. (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amely­ben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a nap­tári év folyamán a foglalkoztatási keretet megha­ladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. (2) A rokkantsági nyugdíj egyharmadát, a bal­eseti rokkantsági nyugdíj felét kell folyósítani ar-

Next

/
Thumbnails
Contents