Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 467 R. 75. §. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj összege, ha a hét százalékos mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő legalább egy év, a nyugdíj alapját képe/ő havi átlagkereset kilencvenöt százalékánál, egyéb esetben pedig kilencven százalékánál több nem lehet. Kivételesen indokolt esetben lehetővé kell tenni azt. hogy a nem fizikai munkakörben történő továbbdolgozás esetén is a nyugdíj felső határa elérhesse a kilencvenöt százalékot. T. 44. §. (1) Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A Minisztertanács ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Az öregségi nyugdíj összegét az (1) bekezdés rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazásával — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. (3) A Minisztertanács meghatározhatja az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkereset legnagyobb összegét, a jogosultak egyes csoportjaira pedig a havi átlagkeresetet meghatározott összegben is megállapíthatja. R. 76. §. (1) A T. 44. §-a (1)—(2) bekezdésében említett öt naptári év közül azt a három naptári évet lehet figyelembe venni, amelyben aj az igénylőnek naptári évenként legalább ISO naptári napra és összesen legalább 730 naptári napra keresete volt. illetőleg b) a mezőgazdasági szövetkezeti tag naptári évenként legalább 150, nő 100 munkanapot teljesített. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában, vagy ha előnyösebb, az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért kereset havi átlaga alapján kell kiszámítani. (3) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, és az igénylőnek a (2) bekezdésben megjelölt idő alatt nincs 730 napi keresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak legalább 300. nőnek 200 munkanapja, vagy a keresetre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg. a munkáltatójánál az utolsó munkakörének megfelelő munkakörben a nyugdíj megállapítását megelőző hónapban foglalkoztatottak átlagos keresetét kell figvelembe venni. (4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkakör figyelembevétele — az igénylő előző foglalkozásaira tekintettel — nem megnyugtató, a társadalombiztosítási bizottság a nyugdíj összegét a korábban betöltött és az igénylőre jellemző munkakörben a nyugdíjazását megelőző hónapban annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál) foglalkoztatottak átlagos keresetének az alapulvételével is megállapíthatja, amelynél a reá jellemző munkakörben utoljára dolgozott. R. 77. §. Az öregségi nyugdíj összegét az R. 76. §-a (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kétesét havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. R. 78. §.- (1) Az öregségi nvugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal (ipari szövetkezeti tagsággal) egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időaránvosan figyelembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták. (2) A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet. (3) Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset nagyobb. Sz. 51. §. (1) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munka!:örökre irányadó törvényes munkaidő azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás sze~ rinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti. (2) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munJ:aidö nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad része a törvényes munkaidőnek, továbbá, hogy erre az időhányadra az igénylőt a mellékfoglalkozásban milyen összegű részl:ereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset — legfeljebb azonban a mellékfoglalkozásból származó tényleges kereset — összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni. (3) Ha a mellékfoglalkozásban végzett helyettesítés tartama egyfolytában a harminc napot nem haladja meg, a helyettesítésért járó díjazást az, átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni. R. 79. §. Ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött munkakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg. és az ebből származó keresete havi 18G0 forint-