Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

468 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám nál kevesebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben vehető figye­lembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 1800 forintra egészíti ki. Sz. 52. §. Ha a mellékfoglalkozás keretében be­töltött munkakörre a munkajogi szabályok a kö­telező munkaidőt nem határoztál," meg, a mellék­foglalkozásból származó leeresetböl legfeljebb annyiszor havi 225 forintot lehet számításba ven­ni, ahány óra a föfoglakozás szerinti munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munka­időre kiegészíti. R. 80. §. (1) A havi átlagkereset megállapítá­sánál keresetként minden olyan pénzbeni és ter­mészetbeni juttatást számításba kell venni, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Ha a nyug­díjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget kell kereset­ként számításba venni. (2) A gazdasági dolgozóként és a háztartási al­kalmazottként eltöltött időre havi 1700 forint keresetet kell figyelembe venni. (3) Bedolgozói keresetként naptári negyed­évenként legfeljebb annyi vehető figyelembe, amennyi a bedolgozót azonos vagy hasonló mun­kakörben a törvényes munkaidő alatt végzett munka fejében a munkaviszonyban, illetőleg ipari szövetkezeti tagként közös műhelyben foglalkoz­tatott biztosítottakra irányadó munkabérszabá­lyok szerint megillette volna. (4) Keresetnek számít az átlagkereset megálla­pításánál figyelembe vehető keresettel azonos időre járó baleseti járadék is. Arra az időre, amelyre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni. Sz. 53. §. (1) Az öregségi nyugdíj összegénei: az alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell ki­számítani, hogy a T. 44., illetőleg az R. 76—77. §-ai szerint figyelembe vett időtartam (átlagszá­mítási időszak) alatt elért keresetet és kifizetett jutalmat el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, és a szorzatot el kell osztani tizenkettővel. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíja­zást követő év végéig kitüntetés alapján kifize­tett jutalmat, továbbá a bányászati hűségjutal­mat úgy kell tekinteni, mintha a nyugdíj meg­állavítását megelőző napon fizették volna ki. (3) Az osztószám megállapításánál a heti pi­henőnapokat, a munkaszüneti napokat, a szabad­napokat, továbbá az igazolatlan távollét napjait is figyelembe kell venni. (4) Az alkalmi fizikai munkát végző biztosított napi átlagkeresetének a kiszámításánál az egy hét alatt elért keresetet — a biztosításban töltött napok számára tekintet nélkül — hét nappal kell elosztani. Sz. 54. §. (1) Ha az átlagkereset kiszámítása a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző ke­resetek figyelembevételével történik, liülön kell kiszámítani az év végi részesedések nélküli kere­set és külön az év végi részesedések haiji átlagát. (2) Az év végi részesedései: havi átlagának a kiszámításánál nem az átlagszámítási időszak alatt elért, hanem az átlagszámítási időszak alatt kifizetett év végi részesedéseket kell figyelembe venni. A nyugdíj megállapításának az évében (a továbbiakban: töredékév) kifizetett év végi ré­szesedést figyelmen kívül kell hagyni, a töre­dékév napjait pedig osztószámként nem lehet fi­gyelembe venni. (3) Az év végi részesedések nélkül kiszámított átlagkereset és az év végi részesedések havi ál­lagának az együttes összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset. (4) Ha az átlagkereset kiszámítása nem a nyug­díj megállapítását közvetlenül megelőző kerese­tek figyelembevételével történik, nem az átlag­számítási időszak alatt kifizetett, hanem az átlag­számítási időszak alatt elért év végi részesedése­ket kell alapul venni. Sz. 55. §. (1) Az Sz. 53. §-ának a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének a kiszámításá­nál is azzal az eltéréssel, hogy a) az osztószám megállapításánál csak az Sz. 34. §-ának (4) bekezdésében felsorolt napok nem vehetők figyelembe, és b) a nyugdíj Összegét legalább havi 900 forint átlagkereset alapulvételével kell megállapítani. (2) Az átlagszámítási időszaknak arra a tarta­mára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb — biz­tosítással járó — jogi-iszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell figyelembe venni, ami után egyéb biztosítása alapján nyugdíjjárulékot fize­tett. Azt az időt, amelyre e biztosítása alatt a tagnak keresete volt, az (l) bekezdés a) pontjától eltérően, osztószámként figyelembe kell venni. (3) A mezőgazdasági szövetkezeti tag kiegé­szítő részesedésére és a mezőgazdasági szövetke­zeti alkalmazott kiegészítő munkabérére az év végi részesedésre vonatkozó szabályokat kell az Sz. 54. §-ának a rendelkezései szerint alkalmazni. (4) Az átlagszámítási időszaknak arra a tarta­mára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nyugdíjosztályba volt sorolva, keresetként a nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelmet kell számításba venni. R. 81. §. (1) Az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál figyelembe vehető havi átlag­kereset 10 000 forintnál több nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents