Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 455 R. 21. §. Az egy évesnél fiatalabb, gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet. T. 20. §. A keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, táppénz nem jár. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár táppénz. R. 22. §. (1) Nem jár táppénz a) a heti pihenőnapra, b) a fizetés nélküli szabadság idejére, cj a katonai szolgálat idejére, d) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, e) a keresőképtelenség első tizenkét napjára annak, akinek a keresetét a várható termés előre meghatározott részében (hányadában) állapították meg, f) a részegség miatt vaey az abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára, g) a letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés tartamára. (2) Ha a biztosított a heti munkaidőt rendszeresen hat napnál kevesebb munkanap alatt dolgozza le, nem jár táppénz a hétnek arra a napjára, amely napon a reá irányadó munkarend szerint egyébként sem dolgozna. (3) A munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett alkoholistának az intézeti gyógykezelés időtartamára táppénz nem jár. Ha a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabályok szerint illeti meg. R. 23. §. A mezőgazdasági szövetkezeti tag keresőképtelensége esetén tagsága alapján táppénz helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint betegségi segélyre jogosult. T. 21. §. (1) Nem jár táppénz annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta. (2) A Minisztertanács állapítja meg, hogy a jogosult felróható magatartása miatt mely esetekben lehet a táppénzt megvonni. R. 24. §. A táppénzt meg lehet vonni attól, aki a) gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, c) beteg gyermekének az ápolása címén kap táppénzt, és a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el. T. 22. §. (1) A táppénz összegét a keresőképtelenséget megelőzően elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. (2) A táppénz mértékét a Minisztertanács állapítja meg. A táppénz összege azonban — a kórházi ápolás idejére járó táppénz kivételével — a napi átlagkereset hatvanöt, hosszabb biztosítási idő és megszakítás nélküli munkaviszony esetén hetvenöt százalékánál kevesebb nem lehet. (3) A Minisztertanács a) meghatározhatja a táppénz megállapításánál figyelembe vehető napi átlagkereset legnagyobb összegét, és b) a biztosítottak egyes csoportjaira a táppénzt meghatározott összegben is megállapíthatja. R. 25. §. (1) A táppénz összegének a megállapításánál keresetként azokat a pénzbeni és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak a) nyugdíjjárulékot kell fizetni, ide nem értve a hűségjutalmat, b) nyugdíjjárulék helyett jövedelemadót kell fizetni (másodállásból stb. származó kereset). (2) Az ösztöndíjas szakmunkástanulónál az ösztöndíjat kell keresetként figyelembe venni. (3) Nem lehet keresetként figyelembe venni azokat a juttatásokat, amelyek a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak a tagság alapján járnak. R. 26. §. Annak, aki a szakmunkásvizsga letételének a napján keresőképtelen, táppénzét e naptól legalább havi 1700 forint alapulvételével kell megállapítani. Legalább havi 1700 forint alapulvételével kell megállapítani a táppénzét annak is, aki a szakmunkásvizsga letételét követő kilencven napon belül válik keresőképtelenné. R. 27. §. (1) Az év végi részesedés után táppénz a megszakítás nélküli keresőképtelenség harminc-* egyedik napjától jár. (2) Jutalom után táppénz akkor jár, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül harminc napnál hosszabb ideig tart. Ebben az esetben a táppénz a jutalom után a keresőképtelenség első napjától jár. R. 28. §. (1) A kereset napi átlagának a meg* állapításánál — az év végi részesedés és a jutalom kivételével — azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző három naptári (bérfizetési) hónapra (a továbbiakban: irányadó időszak) járt. Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs keresete, a napi átlagot a keresőképtelenség hónapjára a keresőképtelenség első napjáig járó kereset alapján kell megállapítani.