Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

454 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám (6) A társadalombiztosítási bizottság méltányosságból egyedülállónak nyilváníthat olyan személyt is, aki az {1)—(5) bekezdés rendelkezései szerint nem egyedülálló. Sz. 10. §. (1) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a) a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy b) bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján házastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap. (2) Az (1) bekezdés b) pontjának a rendelkezését alkalmazni kell az élettársra is, ha a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap. T. 19. §. (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a) e»y> gümőkóros megbetegedés esetén két éven át; b) egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; c) egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként hatvan napon át; d) három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egyedülállónak hatvan napon át. (2) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár táppénz annak, aki a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy * b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. (3) Ha a biztosított a keresőképtelenség/ első napját közvetlenül megelőző egy, gümőkóros megbetegedés esetén pedig két éven belül már táppénzben részesült, ennek az időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzsegélyezés időtartamába be kell számítani. R. 18. §. (1) A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időként kell figyelembe venni. (2) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. Sz. 11. §. (1) A folyamatos biztosításban töltött idő tartamának a megállapításánál a) a biztosításban töltött idő minden naptári napját, b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagság alapján fennálló biztosítás tartamából a közös munkában töltött napokat, a közöttük levő megszakításra tekintet nélkül, kell számításba venni. (2) A folyamatos biztosításban töltött idő tartamának a megállapításánál a T. hatályba lépése előtt betegségi biztosításban töltött, táppénzre jogot adó időt is figyelembe kell venni. (3) Az R. 18. §-a (2) bekezdésében említett harminc napi megszakítás időtartamába nem számít be a keresőképtelenség, a terhességi-gyermekágyi segélyezés ideje, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék folyósításánál: az ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. (4) Nem számít be a harminc napba a) az önkéntes betegségi biztosításban töltött idő, továbbá b) a volt mezőgazdasági biztosítottaknál a T. hatályba lépése előtt a december hó l-e és a következő év március hó 31-e közötti idő, ha utána a december 1-ét magában foglaló naptári évben legalább huszonhat heti egységes társadalombiztosítási járulékot róttak le. R. 19. §. (1) Ka a biztosított betegség — ide nem értve a gümőkóros megbetegedést — terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított gümőkóros megbetegedés miatt részesült táppénzben. (2) Gümőkóros megbetegedés esetén azt az időt kell előzményként figyelembe venni, amely alatt a biztosított e megbetegedését megelőző két éven belül gümőkór miatt részesült táppénzben. Sz. 12. §. Az, aki táppénzre jogosultságát kimerítette, táppénzre újból akkor jogosult, ha keresőképessé vált. és ezt követően biztosítottként munkát végez. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a fizetéses szabadság időtartamát*munkavégzésnek tekinteni nem lehet. R. 20. §. Az egy évesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek leutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült.