Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 453 adó munkarend szerinti munkaidejének a jelénél kevesebbet töltött munkában. (2) Amennyiben a beutaltat helyhiány miatt később veszik jel a kórházba, a jelvételiül táp­pénzre ugyanúgy jogosult, mint kórházba utalá­sakor, abban az esetben is, ha jogosultsága egyéb­ként időközben megszűnt. , R. 15. §. Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, és az ezt követő tizenöt napon belül, még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt ke­resőképtelenné válik, táppénzre 180 napi megsza­kítás nélküli biztosítási idő hiányában is jogosult. Sz. 7. §. Ha a bedolgozónál keresőképtelensége első napján jeldolgozásra átvett anyag van, táp­pénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a nap­jától jár. Nem alkalmazható ez a Jcorlátozó ren­delkezés abban az esetben, ha a munkáltató iga­zolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a be­dolgozó és családtagja bedolgozói munkát nem végez. T. 18. §. Keresőképtelen: a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, ille/őleg szülése miatt mun­káját ellátni nem tudja, és terhességi-gyermek­ágyi segélyre nem jogosult; c) az anya. ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy az egyedülálló apa, ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. R. 16. §. (1) Keresőképtelen az is, a) aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybe­teg gyermeket otthon ápol, b) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészség­ügyi zárlat ,miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átme­netileg sem foglalkoztatható. (2) Vörhenybeteg gyermek ápolása címén táp­pénz esetenként legfeljebb huszonkét napon át jár. R. 17. §. (1) A betegség okozta keresőképtelen­ség élbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvelenül megelőzően dol­gozott. (2) Ha a biztosított a keresőképtelenség meg­állapításának a napján a munkakörére irányadó munkarend szerinti munkaidejének legalább a felét munkában töltötte, az ezt követő napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni. (3) Ha a biztosított a katonai szolgálat, ideértve a fegyveres erők és a fegyveres testületek hiva­tásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjai­nak a szolgálati idejét is, illetőleg a terhességi­gyermekágyi segély folyósítása alatt válik kereső­képtelenné, a keresőképtelenség első napjának a katonai szolgálat, illetőleg a segély folyósításának a megszűnését követő napot kell tekinteni. Sz. 8. §. A T. 18. §-ának d) pontját megfelelően alkalmazni kell a) a mostoha anyára és a mostoha apára, b) a nevelő anyára, illetőleg a nevelő apára, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy gyermekükről nem gondoskodnak, c) arra, akihez a Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet állami gondozás alatt álló gyermeket helye­zett el. Sz. 9. §, (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőt­len, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. (2) Egyedülállónak kell tekinteni azt. akinek a a) férje sorkatonai szolgálatot teljesít, b) házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik, c) házastársa közép- vagy jelsőjokú oktatási in­tézmény — ideértve a hittudományi főiskolát (akadémiát, teológiát) is — nappali tagozatán tanul. d) házastársa a háztartásukban levő gyermelcről a gyámügyi jeladatokat ellátó ' illetékes szakigaz­gatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik. (3) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a há­zastársakat is, akilc az illetékes orvos igazolása szerint látásuk csökkenése miatt munkaképessé­güket kétharmadrészben mindketten elvesztették, és ez az állapotuk előreláthatóan hat hónapon át jennáll. (4) Egyedülállóként kell jigyelembe venni azt is, akinek a házastársa a) az illetékes orvos igazolása szerint betegsé­ge, illetőleg testi vagy szellemi jogyatékossága miatt munlcaképességét kétharmadrészben elvesz­tette, és ez az állapota előreláthatóan hat hóna­pon át jennáll, b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, ki­vételes nyugellátásban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban, rendszeres szo­ciális segélyben, hadigondozási járadékban ré­szesül, / c) kényszergyógykezelés alatt áll, d) letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti, és e házastárs havi keresete, jövedelme — ide nem értve az eseti segélyt és a ta­nulmányi ösztöndíjat — az öregségi nyugdíj legkisebb összegét IR. 71. §. (1) bek.) nem haladja meg. (5) A (2)—(4) bekezdés rendelkezéseit megfe­lelően alkalmazni kell az élettársakra is.

Next

/
Thumbnails
Contents