Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)
1975 / 27. szám
27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 453 adó munkarend szerinti munkaidejének a jelénél kevesebbet töltött munkában. (2) Amennyiben a beutaltat helyhiány miatt később veszik jel a kórházba, a jelvételiül táppénzre ugyanúgy jogosult, mint kórházba utalásakor, abban az esetben is, ha jogosultsága egyébként időközben megszűnt. , R. 15. §. Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, és az ezt követő tizenöt napon belül, még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik, táppénzre 180 napi megszakítás nélküli biztosítási idő hiányában is jogosult. Sz. 7. §. Ha a bedolgozónál keresőképtelensége első napján jeldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár. Nem alkalmazható ez a Jcorlátozó rendelkezés abban az esetben, ha a munkáltató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó és családtagja bedolgozói munkát nem végez. T. 18. §. Keresőképtelen: a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, ille/őleg szülése miatt munkáját ellátni nem tudja, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya. ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy az egyedülálló apa, ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. R. 16. §. (1) Keresőképtelen az is, a) aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol, b) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat ,miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. (2) Vörhenybeteg gyermek ápolása címén táppénz esetenként legfeljebb huszonkét napon át jár. R. 17. §. (1) A betegség okozta keresőképtelenség élbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvelenül megelőzően dolgozott. (2) Ha a biztosított a keresőképtelenség megállapításának a napján a munkakörére irányadó munkarend szerinti munkaidejének legalább a felét munkában töltötte, az ezt követő napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni. (3) Ha a biztosított a katonai szolgálat, ideértve a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjainak a szolgálati idejét is, illetőleg a terhességigyermekágyi segély folyósítása alatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség első napjának a katonai szolgálat, illetőleg a segély folyósításának a megszűnését követő napot kell tekinteni. Sz. 8. §. A T. 18. §-ának d) pontját megfelelően alkalmazni kell a) a mostoha anyára és a mostoha apára, b) a nevelő anyára, illetőleg a nevelő apára, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy gyermekükről nem gondoskodnak, c) arra, akihez a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet állami gondozás alatt álló gyermeket helyezett el. Sz. 9. §, (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. (2) Egyedülállónak kell tekinteni azt. akinek a a) férje sorkatonai szolgálatot teljesít, b) házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik, c) házastársa közép- vagy jelsőjokú oktatási intézmény — ideértve a hittudományi főiskolát (akadémiát, teológiát) is — nappali tagozatán tanul. d) házastársa a háztartásukban levő gyermelcről a gyámügyi jeladatokat ellátó ' illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik. (3) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akilc az illetékes orvos igazolása szerint látásuk csökkenése miatt munkaképességüket kétharmadrészben mindketten elvesztették, és ez az állapotuk előreláthatóan hat hónapon át jennáll. (4) Egyedülállóként kell jigyelembe venni azt is, akinek a házastársa a) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, illetőleg testi vagy szellemi jogyatékossága miatt munlcaképességét kétharmadrészben elvesztette, és ez az állapota előreláthatóan hat hónapon át jennáll, b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási járadékban részesül, / c) kényszergyógykezelés alatt áll, d) letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti, és e házastárs havi keresete, jövedelme — ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat — az öregségi nyugdíj legkisebb összegét IR. 71. §. (1) bek.) nem haladja meg. (5) A (2)—(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.