Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

450 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám T. 6. §. (1) A társadalombiztosítás igazgatásában — jogszabályban meghatározóit módon — részt vesznek a szakszervezetek, és közreműködnek a szövetkezeti és más érdekképviseleti szervek. (2) Társadalombiztosítási jogot, illetőleg kötelezettséget érintő általános érvényű intézkedést csak az érdekképviseleti szervek bevonásával lehet tenni. T. 7. §. A társadalombiztosítási jogviszonyban a biztosított, a társadalombiztosítási s erv, valamint a munkáltató az egyén és a társadalom érdekeivel összhangban együttműködnek. T. 8. §. A társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv a hozzáforduló biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt. T. 9. §. A társadalombiztosítási jogpt vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van helye. A biztosítottak köre T. 10. §. (1) E törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők. (2) A Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjesztheti. R. 1. §. A társadalombiztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed a) az alkalmi fizikai munkát végző személyre, b) az ösztöndíjas aspiránsra és az Ösztöndíjas doktorjelöltre, c) a gépjárművezetőképző munkaközösség tagjára, d) a javító-nevelő munkát végző személyre. R. 2. §. A biztosítás nem terjed ki a munkáltató házastársára (élettársára), továbbá a) a magánháztartásban alkalomszerűen, b) a vállalkozási jogviszonyban és c) az eseti megbízás alapján munkát végző személyre. R. 3. §. A biztosítás, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. R. 4. §. A mezőgazdasági szövetkezetbe tagként belépett személy biztosítása a munka megkezdésének, legkorábban a felvételi kérelem benyújtásónak a napjától kezdődik. A felvételi kérelem elutasítása esetén a munkaviszonyban állók biztosítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. R. 5. §. (1) A háztartási alkalmazottra a biztosítás abban az esetben terjed ki, ha munkaszerződés szerinti vagy tényleges,, munka ideit ugyanannál a munkáltatónál a heti huszonnégy órát eléri. (2) A munkáltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásában dolgozó gyermekire, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére és házastársának az előbb említett rokonaira a biztosítás csak akkor terjed ki, ha munkaszerződés alapján végez munkát, és a rokkantsági nyugdíjhoz a munka felvételének időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt már megszerezte. Az utóbbi feltételtől a társadalombiztosítási bizottság indokolt esetben eltekinthet. Sz. 1. §. (1) A háztartási alkalmazottra irányadó szabályok szerint terjed ki a biztosítás a családi házban alkalmazott házfelügyelőre. (2) Arra, aki munkáltatója háztartásában vagy gazdaságában és egyidejűleg üzemében (műhelyében, üzletében, irodájában, rendelőjében stb.) is végez munkát, a biztosítás az utóbbi munkája alapján terjed ki. R. 6. §. A bedolgozónál a biztosítás a munkába lépés napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon • a napokon áll fenn, amelyekre keresete a havi 250, illetőleg a napi 10 forintot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken munkát igazoltan nem végez. Sz. 2. §. (1) A bedolgozónál a munkába lépés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kiadott anyagot első esetben átvette. (2) Annak a megállapításánál, hogy a bedolgozó napi átlagkeresete eléri-e a 10 forintot, a havi keresetet el kell osztani a hónap munkanapjainak, a számával. Nem lehet osztószámként figyelembe venni a munkábalépés napját megelőző, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnését követő, valamint a (3) bekezdés a)—h) pontjaiban felsorolt időre eső munkanapokat. (3) Igazoltan nem végez munkát az a bedolgozó, aki a) keresőképtelen, legfeljebb azonban — az előzmények figyelembevételével — a keresőképtelenség első napjától számított egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig, b) terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, vagy az előírt biztosítási idő esetén terhességigyermekágyi segélyt kapna, c) báleseti táppénzben részesül, ?