Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)
1975 / 22. szám
414 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám 14. §. Az indítvány benyújtása előtt — az Ut. 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint — tisztázni kell, hogy az eljárás alá vont személyt a gyermekével szemben terheli-e tartási kötelezettség, a gyermeke vele egy háztartásban él-e és ki gondozza a gyermeket. Az eljárás alá vont személyt nem kell felhívni a teljesítésre. [Ut. 13. § {3) bekezdés], és nem kell beszerezni az eljárás alá vont személy munkáltatójának igazolását arról, hogy mennyi az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága), és ezt milyen levonások terhelik. Ezt az igazolást a tárgyalás előkészítése során a járásbíróság szerzi be. Az indítvány a más címen levont összegek után fennmaradó munkabér (járandóság) 50%-ának a kifizetésére irányuljon. Ezen belül az összes körülmények figyelembevételével a járásbíróság határozza meg a gyermek tartásának biztosításához szükséges összeget. 15. §. Az ügyész a tárgyaláson vegyen részt. Fellebbezés esetén a 6. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 16. §. Ha módosultak azok a körülmények, amelyek a marasztaló határozat hozatalára okot adtak, az ügyész indítványozhatja a korábbitól eltérő tartalmú újabb határozat hozatalát. Dr. Szénást Géza s. k., a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze A Minisztertanács Tanácsi Hivatala közleményei A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 3 1975. (TK. 22.) MT TH számú közleménye Aporliget község nevének Bátorliget névre való megváltoztatásáról A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke — az 1026/1970. (VII. 21.) Korm. sz. határozatot módosító 1024 1971. (VI. 22.) Korm. sz. határozat 12/A. a) pontjában biztosított hatáskörében — 57—1 1975. szám alatt elrendelte Aporliget község nevének Bátorliget névre való megváltoztatását. A névváltoztatás határnapja: 1975. július 1. Vegyes rendelkezés Polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 34. A villamosmű létesítésével, vagy üzembentartásával kapcsolatban más ingatlanában keletkezett kár megtérítésénél irányadó szempontok. Ér* tékcsökkenés kérdése a távvezetéknek az ingatlan feletti légtérben történő átvezetése esetén. A villamosenergia fejlesztéséről és átviteléről szóló 1962. évi IV. tv. lehetőséget biztosít az állami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó távvezetékeknek és azok tartó szerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és az üzembentartó javára vezetékjog engedélyezésére. [9. § (1) bek.] Ha az ingatlanban kár keletkezik, azt a kisajátítási kártalanítás szabályainak értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Az 1/1967. (IV. 28.) NIM. számú rendelet 18. §-ának (2) bekezdése szerint a vezetékjog alapján a létesítéssel és üzembentartással — egyebek mellett — az ingatlan értékcsökkenéséből eredő kárért is a kisajítási eljárás szabályainak alkalmazásával kell a kártalanítást megállapítani. így tehát a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 14. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával az ingatlan tulajdonosának meg kell téríteni az ingatlana forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenést, amely a vezeték megépítése folytán ténylegesen előáliott. Az ingatlan értékét csökkenti az a körülmény is, hogy légterét egészben vagy részben magasfeszültségű vezetékek fedik. A biztonsági övezeti határok korlátozzák az ingatlanon az építkezést, a nagyfeszültségű vezeték üzemeltetése zavart kelt a rádió és televízió vételben, a tulajdonos tűrni köteles a vezeték ellenőrzését és esetleges javítását, az ingatlanon levő fák gallyazását. Mindezek a korlátozó körülmények az ingatlan forgalmi értékére is negatív hatást gyakorolnak és értékcsökkenést eredmé' nyeznek. Ha az ingatlan tulajdonosa emeletráépítésre engedélyt kapott, ennek kivitelezése pedig a biztonsági követelményeknek megfelelő építkezési mód következtében jelentős többletköltséggel jár, részére magasabb kártalanítás ítélhető meg. 35. A gyermektartásdíj akkor is behajthatatlan, ha a kötelezett előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti és kereset hiányában a letiltás nem foganatosítható. A gyermektartásdíj állam által való előlegezéséről csak a szükséges bizonyítékok beszerzése és az ügy öszszes körülményeinek mérlegelése után lehet megalapozottan dönteni. Adott ügyben a gyermeket gondozó szülő a bíróság által megállapított havi 600 Ft gyermektar-