Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 22. szám

414 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám 14. §. Az indítvány benyújtása előtt — az Ut. 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint — tisztázni kell, hogy az eljárás alá vont személyt a gyermekével szemben terheli-e tartási kötelezett­ség, a gyermeke vele egy háztartásban él-e és ki gondozza a gyermeket. Az eljárás alá vont sze­mélyt nem kell felhívni a teljesítésre. [Ut. 13. § {3) bekezdés], és nem kell beszerezni az eljárás alá vont személy munkáltatójának igazolását ar­ról, hogy mennyi az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága), és ezt milyen levoná­sok terhelik. Ezt az igazolást a tárgyalás előké­szítése során a járásbíróság szerzi be. Az indít­vány a más címen levont összegek után fennma­radó munkabér (járandóság) 50%-ának a kifizeté­sére irányuljon. Ezen belül az összes körülmé­nyek figyelembevételével a járásbíróság határozza meg a gyermek tartásának biztosításához szüksé­ges összeget. 15. §. Az ügyész a tárgyaláson vegyen részt. Felleb­bezés esetén a 6. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 16. §. Ha módosultak azok a körülmények, amelyek a marasztaló határozat hozatalára okot adtak, az ügyész indítványozhatja a korábbitól eltérő tar­talmú újabb határozat hozatalát. Dr. Szénást Géza s. k., a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze A Minisztertanács Tanácsi Hivatala közleményei A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 3 1975. (TK. 22.) MT TH számú közleménye Aporliget község nevének Bátorliget névre való megváltoztatásáról A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke — az 1026/1970. (VII. 21.) Korm. sz. határozatot módosító 1024 1971. (VI. 22.) Korm. sz. határozat 12/A. a) pontjában biztosított hatáskörében — 57—1 1975. szám alatt elrendelte Aporliget község nevének Bátorliget névre való megváltoztatását. A névváltoztatás határnapja: 1975. július 1. Vegyes rendelkezés Polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 34. A villamosmű létesítésével, vagy üzemben­tartásával kapcsolatban más ingatlanában keletke­zett kár megtérítésénél irányadó szempontok. Ér* tékcsökkenés kérdése a távvezetéknek az ingatlan feletti légtérben történő átvezetése esetén. A villamosenergia fejlesztéséről és átviteléről szóló 1962. évi IV. tv. lehetőséget biztosít az ál­lami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó táv­vezetékeknek és azok tartó szerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és az üzemben­tartó javára vezetékjog engedélyezésére. [9. § (1) bek.] Ha az ingatlanban kár keletkezik, azt a ki­sajátítási kártalanítás szabályainak értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Az 1/1967. (IV. 28.) NIM. számú rendelet 18. §-ának (2) bekezdése szerint a vezetékjog alapján a létesítéssel és üzembentartással — egyebek mel­lett — az ingatlan értékcsökkenéséből eredő kár­ért is a kisajítási eljárás szabályainak alkalma­zásával kell a kártalanítást megállapítani. így tehát a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú ren­delet 14. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával az ingatlan tulajdonosának meg kell téríteni az ingatlana forgalmi értékében be­következett értékcsökkenést, amely a vezeték meg­építése folytán ténylegesen előáliott. Az ingatlan értékét csökkenti az a körülmény is, hogy légte­rét egészben vagy részben magasfeszültségű veze­tékek fedik. A biztonsági övezeti határok korlátoz­zák az ingatlanon az építkezést, a nagyfeszültségű vezeték üzemeltetése zavart kelt a rádió és tele­vízió vételben, a tulajdonos tűrni köteles a vezeték ellenőrzését és esetleges javítását, az ingatlanon levő fák gallyazását. Mindezek a korlátozó körül­mények az ingatlan forgalmi értékére is negatív hatást gyakorolnak és értékcsökkenést eredmé' nyeznek. Ha az ingatlan tulajdonosa emeletráépítésre en­gedélyt kapott, ennek kivitelezése pedig a bizton­sági követelményeknek megfelelő építkezési mód következtében jelentős többletköltséggel jár, ré­szére magasabb kártalanítás ítélhető meg. 35. A gyermektartásdíj akkor is behajthatatlan, ha a kötelezett előzetes letartóztatásban van, illet­ve szabadságvesztés büntetését tölti és kereset hiányában a letiltás nem foganatosítható. A gyer­mektartásdíj állam által való előlegezéséről csak a szükséges bizonyítékok beszerzése és az ügy ösz­szes körülményeinek mérlegelése után lehet meg­alapozottan dönteni. Adott ügyben a gyermeket gondozó szülő a bí­róság által megállapított havi 600 Ft gyermektar-

Next

/
Thumbnails
Contents